A húsvét a tavasz egyik legnemesebb alkalma az ünneplésre. Tavasszal minden újraéled, csiripelnek a madarak és a levegőben friss virág illata száll, a szerelem és szeretet mindent körbeölel. A vallási hagyományok és a pogány szokások kényelmesen keverednek egymás mellett, ilyen hagyomány a piros húsvéti hímes tojás is, amit nagy lelkesedéssel készítünk el ma is. Ez egyfajta pogány tavaszi rítus volt, ami sokrétű jelentéssel bír, de a keresztény ünnep alkalmával is ajándékoznak a locsolóknak piros tojást a lányok.

Forrás: Getty Images
A húsvéti hímes tojás: vallásos vagy pogány szimbólum?
A tojásdíszítés hagyománya ősi gyökerekkel rendelkezik és még annál is régebbi a különféle vallási kultuszokban való felhasználása.
A tojás már önmagában is figyelemre méltó szimbólum: kerek és szabályos, önmagába visszatérő forma, jelképe a teljességnek és ebből fakadóan az életnek is
A szépségnek, a termékenységnek, a születésnek és az újjászületésnek is a megformálója, hisz a szilárd héj az élet kezdetét öleli körül. A tojás húsvéti felhasználását nem az egyház kezdeményezte, csupán egy korábbi keresztény gyakorlat kapcsán összekapcsolták Jézus újjászületésével, feltámadásával.
Miért pont piros a húsvéti tojás?
A hiedelemvilág a piros színt az élettel, a termékenységgel és a szerelemmel hozta összefüggésbe, a vallásos hagyományok pedig Krisztus vérére hivatkoznak.
A legenda szerint:
- Egy asszony letérdelt egy kosár tojással Jézus Krisztus keresztje előtt, ahol piros vér csöppent a tojásokra, amely megszínezte őket.
- Egy másik szerint pedig Jézus tojássá változtatta a követ, amit a gyerekek az út széléről felé hajítottak — ezért adunk ma is tojást a gyerekeknek.
A húsvéti tojások színe hazánkban ezért is piros, persze tájegységenként lehetnek eltérések. A tojások színei minden esetben jelentéssel bírtak: létezett sárga tojás, ami a gabonamezőkre emlékeztet, zöld, mely az újjáéledő természetre, és fekete is, ami a föld színe.
A tojás, mint kódolt szerelmi üzenet
Az 1900-a évek elején vált a locsolkodás általánossá, ekkor a lányok jellegzetes ajándékává alakulat át a piros tojás, mellyel szavak nélkül fejezték ki szándékaikat és érzelmeiket. A húsvéti piros tojás írott tojásként való megnevezése is arra utal, hogy egykor a rárajzolt motívumoknak hangsúlyos üzenete volt. A tojásokra a lányok olyan mintákat rajzoltak, amelyek kiszemeltjüknek vagy a locsolkodni érkezőknek fontosak lehetnek.

Forrás: Shutterstock
A tojásfestéshez és a díszítéshez rend szerint nagypénteken és nagyszombaton láttak neki.
A szerelmi motívumokon túl is hordoztak jelentéseket a különféle minták: kívánhattak velük egészséget, a rontások távol tartását és oltalmat is, a virág- és levélminták azonban egyértelműen az udvarlás fogadására való hajlandóságot jelezték, a kerek gyümölcsminták, a tulipán, a szív vagy az összeérő csőrű galambpár pedig szerelmi vallomásnak vagy viszonzásnak számítottak.
A rafinált, de mégis szemérmes lányok sok esetben a motívumok sora közé rejtették el a legfontosabb üzenetet.
Hogyan tett különbséget a lány a locsolói között?
A legény, aki a lány kedvese vagy szeretője volt nagy mennyiségű tojást kapott ajándékba, akár 10-20-at is. Akinek nem fogadták szívesen az udvarlást annak is jeleztek finoman: csupán csak egyet kapott, vagy zöldet vagy kéket. Azok a fiúk is kaptak árulkodó jeleket, akinek a lány ugyan szívesen fogadta az udvarlását, de túl mulya, vagy málé volt ahhoz, hogy észrevegye: nekik szólt a csigavonalas díszítés biztatásul. Azoknak a fiúknak is tartogattak megfelelő üzenetet a lányok, akik megbántották őket. Ezeknek a fiatalembereknek a fűzfamotívum mesélt a lány szerelmi bánatáról.

Forrás: Shutterstock
Sokszor ilyenkor választottak mátkát a legények és nem volt ritka, hogy a célra vezető üzenetek hozták meg a sikert. Azt is tudni lehetett, hogy a család női tagjainak meglocsolása után a fiúk először azt a házat keresték fel, ahol az a lány élt, akit nőül akartak kérni.


