Hétköznapi szokások, amik zsugorítják az agyat

Természetes, hogy életkorunk előrehaladtával az agytérfogatunk folyamatosan csökken, de nem árt tisztában lennünk azzal, hogy léteznek olyan mindennapi szokások, amelyek felgyorsíthatják ezt a folyamatot. Nem kizárólag időskorban jelentkezik, hanem már a harmincas-negyvenes éveink elején is megjelenhet az agysejtek sorvadása, ami végső soron az agytérfogat csökkenéséhez vezet. A hétköznapi meghatározó rutinjaink pedig nagyban befolyásolják, mikor jelenik meg az agyban ez a visszafordíthatatlan változás. A Harvard Egyetem kutatói összeszedték azt a 4 szokást, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az agyzsugorodás folyamatához. A helyzet nem éppen a legfényesebb, inkább elszomorító, ugyanis ezek a szokások a legtöbb felnőtt életének a részei.

Harvardi kutatók szerint ezek a szokások zsugorítják az agyat

Alváshiány 

A nyugati világban a felnőttek egyharmada nem alszik eleget. Nem teljesíti a javasolt napi hét-nyolc órát. Sok egyéb más kutatás is kimutatta már, hogy a kevesebb mint hét órányi alvás a kognitív képességek, a problémamegoldás, a logikus gondolkodás és a memória romlásához vezethetnek. Egy 2024-es, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetemen végzett elemzés szerint az alváshiány erős összefüggésbe hozható az agysorvadással is.

Akik közepes alvási nehézségekkel küzdöttek, azoknak az agya átlagosan 1,6 évvel volt „idősebb” a valós koruknál, míg a legsúlyosabb alvásproblémáktól szenvedőkké 2,6 évvel.

Túl sok ülés 

A Harvard 2024-es felmérései szerint egy átlagos felnőtt naponta 10,4 órát tölt ülve – többet, mint amennyit alvással. A túl sok ülés negatív hatásai mindenkinél jelentkeznek, főként azoknál, akik ülő munkát végeznek. Egy 2018-ban készült  kutatás arra mutatott rá, hogy a sok ülés hatással van az agy azon részére, amely az új emlékek létrehozásáért felelős. 

Tartós stressz

Mindenki tisztában van vele, hogy a stressz károsítja a mentális és a fizikai egészséget is. Ellenben az már kevésbé közismert, hogy agyzsugorodáshoz is vezet. A harvardi kutatók szerint a krónikus stressz különösen a memóriaért és a tanulásért felelős prefrontális kéreg sorvadását okozhatja. Ezért létfontosságú rendszeresen olyan tevékenységeket végezni, amelyek oldják a stresszt, ilyen lehet a testmozgás, meditáció vagy baráti beszélgetések.

Elszigetelődés 

Bármennyire is közhelyesnek és sokat emlegetettnek tűnik, a társas érintkezés elengedhetetlen az agy egészséges működéséhez. Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a kevésbé társaságkedvelő emberek agyában gyorsabb a szürkeállomány-vesztés. A 2023-as ötéves kutatás során pedig arra derült fény, hogy  azok az idős emberek (átlagéletkor 80 év), akik aktívabb szociális életet élnek, 70%-kal kisebb mértékű kognitív hanyatlást mutattak, mint a visszahúzódóbb társaik. Érdemes megjegyezni, hogy a magány nemcsak a depresszió kockázatát növeli, hanem Alzheimer-kór kialakulásáét is.