érzelmi intelligencia iq tudás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
Vannak mondatok, amiket általában csak akkor használnak az emberek, ha nem akarnak sokat agyalni egy témán. A magas intelligencia jele viszont pont az, hogy ha sosem bújsz ki a gondolkodás terhe alól.

A magas intelligencia nem egy velünk született képesség. A kutatók a mai napig keresik a választ rá, hogy mi alapján lehet a legpontosabban meghatározni egy ember agyi kapacitását és azt, hogy mennyire bővíthető az agya „tárhelye". Az IQ-tesztek nem alkalmasak erre, ugyanis a velünk született kognitív készségeket tesztelik. A segítségükkel kimutatható a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége, de ez nem azonos az ember valódi tudásával. Az igazi zsenik ugyanis egy életen át tanulnak és fejlődnek, és napról napra növelik a tudásukat. Egy dolog azonban biztos: az okos emberek fejlett értelmi-, és érzelmi intelligenciával rendelkeznek, emellett nagyon fontos számukra a tudásuk rendszeres bővítése, és az önfejlesztés.

A magas intelligencia jele lehet, ha ez a három mondat kiveri nálad a biztosítékot
A magas intelligencia jele lehet, ha ez a három mondat kiveri nálad a biztosítékot 
Forrás: Shutterstock

A magas intelligencia ritkább, mint hinnénk

Elgondolkodtál már azon, hogy mennyi az átlag IQ a világon? Kapaszkodj meg, a mesterséges intelligencia szerint 85 és 115 közé esik az emberek 68%-nak IQ-szintje. Ez alapján a 110-120 IQ már átlag felettinek számít, a 130-140 feletti embereket pedig már zseniknek szoktuk nevezni. De mi különbözteti meg a hétköznapokban a zseniket és az átlagos embereket? A gyors IQ-tesztek egyszerű kitöltése? Nem hinnénk. A Yourtango pszichológusa, Tina Gilbertson szerint az különbözteti meg őket, hogy tudatosan nem használják az alábbi mondatokat. A következő három kijelentést ugyanis a gyengébb szellemi képességekkel rendelkező emberek szokták gyakran mondogatni:

  • „Engem nem így neveltek”

Tagadhatatlan, hogy gyermekkori élményeink, sőt, még a szüleinkkel ápolt kapcsolatunk is befolyásolja a felnőtt életünket és a mentális egészségünket. A BMC Public Health tanulmánya szerint a jelenlegi felnőttek nagyrésze úgy küzd meg nehézségekkel, cselekszik, és beszél, ahogy a neveltetése során ráerőltették. Sok rendkívül intelligens ember azonban rendelkezik annyi önismerettel, hogy felismerje, hogyan befolyásolja viselkedését és cselekedeteit a gyermekkora – és aktívan foglalkozik ezzel.

A legtöbb átlagos gondolkodó inkább másra hárítja a felelősséget és kifogásokat keres arra, hogy miért küzd most az életében. Gyermekkori tapasztalatait és a szülei által belé nevelt értékeket használja bűnbakként, legyen szó akár párkapcsolatáról, a munkahelyről, vagy akár  az otthonáról. Ehelyett egy okos ember megpróbál túllépni a múltja sebein,és külső segítséggel, vagy anélkül de megpróbál egészséges szokásokat kialakítani.

 - írja a Yourtango.

  • „Hát így működik a világ"

Nézzünk szembe a tényekkel: a legtöbb embert izgatja a világ jelenlegi állapota és sokszor eszébe jut, hogy mi zajlik körülötte, ehhez nem kell atomfizikusnak lennünk. Azonban ezután az átlagos intelligenciájú emberek általában olyanokat mondanak,, hogy „így működik a világ” vagy „én semmit sem tehetek ellene”, hogy elkerüljék a felelősségvállalást a mindennapi apró döntésekért és szokásokért. Azonban az igazán intelligens, kíváncsi és kreatív emberek produktív megoldásokat találnak arra, hogy megbirkózzanak a modernkori stresszel, és változást hozzanak. Hajlandóak erőfeszítéseket tenni, még ha csak arról is van szó, hogy nagyobb empátiával vezetik a beszélgetéseket, vagy egyéni szinten sokszor megváltoztatják a világról alkotott feltételezéseiket. Nem egyszerűen elfogadják azt a téves hiedelmet, hogy minden egyszerűen úgy van, ahogy van, és nincs helye a fejlődésnek vagy a változásnak.

  • „Én soha nem kérek segítséget"

Egy Stanford-jelentés szerint  azokat az embereket, akik segítséget kérnek, általában kompetensebbnek és intelligensebbnek tartják, mint azokat, akik elutasítják a külső segítséget. Az emberek ugyanis azáltal, hogy kérdéseket tesznek fel, tanácsot és segítséget kérnek másoktól, bővítik a tudásukat, és gyümölcsöző kapcsolatot alakítanak ki más nagy tudású emberrel.

Az átlagos intelligenciájú emberek nem képesek arra az önreflexióra, hogy valamiben igenis szükségük van segítségre, mert nem értenek hozzá. Ők inkább a hosszabb és a nehezebb utat választják a megoldás keresésére önállóan, pedig egy rövid kérdéssel lehet, hogy többet tudnának fejlődni, mint több napnyi gondolkodással - zárta sorait a lap.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.