Mai rohanó világunkban bizony nehéz elképzelni, mivel mulattatták az időt őseink. Azt hinnénk, az internet előtti világ maga volt az unalom, ám néhány szórakozási formát elnézve lehet, hogy a felmenőink tudták csak igazán bulizni. Más esetekben pedig már az is jogos kérdés, hogy miként maradt életben az emberiség. Összeszedtük az 5 legbizarrabb esetet.

Forrás: Shutterstock
Így buliztak ők – 5 bizarr szórakozási forma a történelemből
1. Gyaloglóverseny
Mi sem példázza jobban, hogy a régi idők világa lassú mederben csordogált, minthogy Amerikában egy ideig nem a foci, baseball vagy lóműugrás – nem viccelek, ilyen sport valaha tényleg létezett – volt a legnézettebb sportág, hanem a gyaloglás. Igen, emberek számára valóban az volt a szórakozás csúcsa, hogy arénában lépdelő embertársaikat figyeljék. Hétfőtől szombatig tartottak a mérkőzések, a tét pedig az volt, hogy adott időn belül ki tesz meg nagyobb távolságot. A versenyben nők is részt vehettek, egyikük pedig rekordot döntött azzal, hogy kevesebb, mint 24 óra alatt 160 km-t tett meg.

Forrás: Shutterstock
Egyes sportgyaloglók népes rajongótáborra tettek szert, egy ízben pedig 10 000 lelkes néző szurkolt a gyaloglóknak. A sport végül a 19. század végére kikopott a köztudatból.
2. Fej nélküli portrék
Az appok és filterek előtt fej nélküli portrékkal dobták fel hangulatukat az unatkozó honpolgárok. A Viktoriánus korban egy Oscar Rejlander nevű fotósban némileg túltengett a kreativitás, amikor negatívok manipulálásával fej nélküli portrékat készítettek az emberekről. A kompozícióknak csupán az emberek fantáziája szabott határt: egyik képen valaki a hóna alá fogta a fejét, a másikon póznára tűzte, de olyan is volt, amin több fej keringett egy test körül. Ennek tudatában a cicás filter már nem is olyan elrugaszkodott.

Forrás: Shutterstock
3. Babakiállítás, avagy az inkubátor karrierje a szórakoztatóiparban
Amikor Dr. Martin Corney feltalálta az inkubátort, a kórházak elutasították forradalmi találmányát. Az elszánt orvos azonban nem rettent meg, helyette taktikát váltott és a közvélemény erejét használta fel: a koraszülötteket inkubátorostul egy üvegfal mögé tette, majd fizetség ellenében megtekinthette őket a nagyérdemű. Nagyjából 3300 Ft-nak megfelelő összegért lehetett megtekinteni a kiállítást, az első 1897-ben nyílt Berlinben. Ennek a szokásnak nem pofitszerzés volt a célja, a csecsemőket ingyen látták el, a bevételt pedig fenntartási költségekbe forgatták. Az inkubátor végül elterjed a kórházakban.

Forrás: Shutterstock
4. Pestis-party: fertőződj meg és nem leszel beteg!
Amikor a késő-középkorban pestis sújtotta Európát, megtalálták a tökéletes Darwin-díj pozitív gyógymódot: szándékosan megfertőzték magukat. A dolgot nem bízták a véletlenre, szabályos pestis bulikat tartottak, tánccal, mulatsággal és a fekete halállal. A jelenségnek volt egy olyan olvasata is, hogy az emberek úgy érezték, eljött a vég, kétségbeesésükben pedig hedonizmusba menekültek, hogy egy utolsó féktelen mulatsággal méltón zárják földi pályafutásukat.

Forrás: Shutterstock
Kialakult az emberekben egyfajta halálkultusz, a társadalom pedig összeroppant.
5. Radioaktív bál rádiummal és szédüléssel
Amikor az 1900-as évek elején még nem ismerték a radioaktivitás káros hatásait, az emberek valósággal megőrültek a rádiumért, különösen fluoreszkáló tulajdonsága tetszett nekik. Ennél fogva az elit számára külön rádium-partikat tartottak, ahol a berendezést fénylő rádiummal kenték le, földöntúli hatást elérve. A hóbortos húszas években egyenesen megitták a rádiumot, de még ruhájukat is azzal vonták be, hogy aztán a villanyt leoltva ők maguk sugározzanak fényt – szó szerint. A tudományos érdeklődés okán a korszakban igen kedveltek voltak a rádiumos színházi előadások, ahol a sötét színpadon fluoreszkáló ruhákban ropták a fellépők. A rádiumpartik után a daganatos megbetegedések mágikus módon megszaporodtak.

Forrás: Shutterstock


