2025.09.09.
Csillogó aranyékszerek, párducmintás köpeny és egy elképesztő arany melltartó – így temették el 2700 évvel ezelőtt a szkíta királynét. A régészeti lelet rekonstrukciója végre azt is megmutatja, hogyan nézett ki.
Egy különleges feltárás során olyan sírhely került napvilágra, amely páratlan betekintést enged a szkíta kultúra világába. A régészeti leletek nem csupán a korabeli temetkezési szokásokat, hanem a társadalmi rangot és a művészi kézművességet is megmutatják, miközben újabb darabbal egészítik ki a régészet nagy kirakósát.
Forrás: Profimedia
A régészeti lelet, ami elkápráztatja a képzeletünket
2001-ben a dél-szibériai Tuva régióban, az Arzhan-2 kurgán feltárásakor a kutatók egy rendkívüli sírhelyre bukkantak: egy 30–35 évesen elhunyt szkíta királyné maradványaira. A mellé helyezett tárgyak olyan gazdagságot és kifinomultságot mutattak, amely egyértelműen jelezte, életében az elit réteghez tartozott. A sírból előkerült arannyal borított öltözet, állatalakokat ábrázoló díszítések és a különleges arany melltartó nemcsak a rangját, hanem a szkíta kultúra fénykorát is megidézik.
Mi az a kurgán?
A sztyeppei népek, köztük az indoiráni eredetű közösségek egyik jellegzetes temetkezési formája. E temetkezési mód lényege, hogy egy fedett, ám nem földdel feltöltött gödörsír fölé földből és kőből emelt halmot emeltek, így hozva létre a halomsírok egyik különleges típusát.
Az i.e. 7-8. században eltemetett királyné sírjában talált hiányos, de így is lenyűgöző fejdísz különösen figyelemre méltó. A megtalált négy aranylemezen ló és párduc motívumok láthatóak, és feltehetően magas, oszlop alakot alkottak, amelyek a fejénél talált aranyszalagokkal lehettek összekötve. Mellkasát gránát, malachit, türkiz és karneol gyöngyök ékesítették, fülében aprólékosan kidolgozott, zománcberakásos aranyfülbevalók lógtak. A lábbelijét több száz apró aranygyöngy díszítette, amelyek gondos elrendezése a temetkezés kiemelt jelentőségét jelzi.
Így nézhetett ki a szkíta királyné
Arcának rekonstrukciója alapján a királyné méltóságteljes és karakteres vonású nő volt. Gondosan ápolt haj, erőteljes szemöldök és büszke arckifejezés jellemezte, amihez tökéletesen illett a párducfigurákkal díszített köpeny és az egyedi arany melltartó. Nem csupán rangját, hanem személyes megjelenését is áthatotta az arany csillogása.
A sírhelyből azonban nem csak öltözetdarabok és ékszerek kerültek elő. A kutatók aranytűket, miniatűr üstöt, borostyángyöngyöket, aranyberakásos kést, állatláb formájú fogantyúval ellátott serleget és egy gazdagon díszített arany fésűt is találtak. Ez a különleges „gyűjtemény” egyszerre szolgálta a túlvilági útra való felkészítést és a királyné társadalmi helyzetének hangsúlyozását.
A szkíták: harcosok és mesterművészek
De kik is voltak a szkíták, ez a különleges ókori népcsoport, akiket mi magyarok gyakran szittyáknak nevezünk? A i. e. 1. évezredtől kezdve hatalmas területeket uraltak az eurázsiai sztyeppéken, s egyaránt hírhedtek voltak harci erejükről és nomád életmódjukról. Ugyanakkor kézműves hagyatékuk is kiemelkedő: az állatstílusban készült aranyékszerek és fegyverdíszek ma is a világ legjelentősebb régészeti leletei közé tartoznak.
Forrás: Profimedia
A most vizsgált szkíta királyné rekonstruált arca egyszerre visel keleti és uráli vonásokat, míg férje, a „király”, inkább europid jellegeket hordozott. A genetikai kutatások szerint az Arzhan-2 sírokban nyugvók közvetlen kapcsolatban állnak a mai kirgizek őseivel, ami azt bizonyítja, hogy ez a kultúra nemcsak történeti, hanem genetikai értelemben is tovább él.
