Szerelmes SMS a viktoriánus korban? — Így lázadt az ifjúság a társadalmi normák ellen

Egy olyan korszakban, amikor a visszafogottság, prüdéria és protestáns erkölcs határozta meg a társadalmi normákat, és a nő tisztességét mindennél többre tartották, a fiatalok számára az ismerkedés komoly nehézségekbe ütközött. Azonban a gardedámok szúrós tekintetének kereszttüzében is megtalálta a fiatalság azt a módszert, amellyel a szerelmi ügyleteit intézte. A szerelmes SMS-ek viktoriánus megfelelői voltak a kísérőkártyák.

Szerelem a viktoriánus korban – A kísérő-kártyák megjelenése

A 19. század elején még az elrendezett házasságok dívtak, az társkeresésnek megvolt a maga begyöpösödött keretrendszere, udvarláshoz az apa engedélyére volt szükség, a hajadonokat pedig gardedám kísérte mindenhova. Azonban a mélyben már elkezdődtek azok a társadalmi változások, amelyek a modern világban teljesen megszokottak, megnőtt az igény a szerelmi házasságra, a szabad választásra.

Ezek révén kialakult egy sajátos szertartás rendszer, kis méretüknek köszönhetően pedig a kártyákat könnyen el lehetett rejteni.

Szerelmes SMS, üzenetek a bálokon

Az ismerkedni vágyó fiatalok egy ilyen kísérőkártyával nem a csak a felnőttek és társadalom előtt tudták eltitkolni szerelmi ügyeiket, egyúttal lázadtak , és saját sorsuk kovácsaivá is váltak. A kísérőkártyákat, amelyek a névjegykártya mintájára jöttek létre, a felsőbb osztályok tagjai adták egymásnak, a kapcsolattartás érdekében – és a fiatalok szándékai sem voltak mások.

A fennmaradt darabok tanúsága szerint alapvetően férfiak adták a nőknek, ugyanakkor az sem volt példa nélküli, hogy a nő volt a kezdeményező. Ezekre a papírkártyákra rövid, szórakoztató, vicces üzenetek voltak írva, melyek ismerkedésre hívtak, randit kértek, esetleg egy találka részleteit tárgyalták, kapcsolatot tartottak fenn a mai szerelmes SMS-ekhez hasonlóan.

Ezek azonban nem tántorították el a szerelemre éhes fiatalságot a kártyák váltásától, melyek évtizedekig megkerülhetetlen részei voltak a báloknak, társasági életnek.

A kísérőkártyák alkonya

Az erkölcs, illetve a nők tisztessége mindennél előrébb való volt a viktoriánus korszakban, ahol még egy könyvtári látogatást sem lehetett gardedám nélkül megejteni, egy lányt közvetlenül megszólítani pedig egyet jelentett a botránnyal. (Abból kiindulva, milyen frivol irományok sorakoztak a polcokon, nem olyan meglepő az óvatosság.)

Azonban amikor a 19. század végére a társadalmi normák fellazultak, megjelent a női emancipáció, a viktoriánus szerelmes SMS-ek létjogosultsága is elhalványult. Egyszerűen nem volt szükség arra, hogy a fiatalok fű alatt ismerkedjenek. A gyártók egészen a 20. század közepéig gyártották a kártyákat, de azok addigra inkább voltak kuriózumok, mint a társkeresés fő eszközei.