Az élet időnként olyan meghökkentő fordulatokat produkál, amelyekről hiteles történelmi feljegyzések is beszámolnak. Nem véletlen, hogy a legkiválóbb írók gyakran éppen a történelmi eseményekből merítik legemlékezetesebb ötleteiket. Most összegyűjtöttünk néhány olyan tényt, amelyek első hallásra kitalációnak tűnhetnek, ám több forrás is megerősíti, hogy valóban megtörténtek.

Forrás: Getty Images Europe
Ezekről a történelmi eseményekről te sem hinnéd, hogy valóban megtörténtek
1. Khutulun, aki férfiak tömegeit győzte le birkózásban
Aki szerint a nő a gyengébbik nem, bizonyára nem hallott még Khutulun mongol hercegnőről, aki férfiak ezreit győzte le kézitusában. Dzsingisz kán ükunokájaként magas társadalmi rang adatott neki, de harcosként is bizonyította rátermettségét, sikeres csaták sorához járult hozzá. A bátor harcosnő kijelentette, hogy csak ahhoz a férfihoz megy felségül, aki legyőzi birkózásban, ha azonban a kérő alulmarad, 10, más források szerint 100 lovat kell adnia az udvarnak.
Marco Polo leírása szerint Khutulun nagyjából 10 000 ló büszke gazdája volt, ami még kérőnként 100 lóval számolva is impozáns teljesítmény.
2. Mary Shelley, hova tetted a szíved?
A Frankenstein írója, Mary Shelley hű maradt önmagához, amikor férjét, a hajószerencsétlenségben elhunyt Percy Bysshe Shelleyt kellett gyászolnia. Néhai hitvese szívét gondosan őrizgette és mindenhova magával vitte, csak a teste többi részét engedte eltemetni. Amikor Mary Shelley elhunyt, férje szívét versbe csomagolva találták meg a horror anyjának íróasztalfiókjában.
3. Gólyaverseny a szülőszobán
1926 és 1936 között a történelem legbizarrabb versenye folyt: a háló, illetve fürdőszobában folytak a mérkőzések. Történt ugyanis, hogy egy Charles Vance Miller nevű, rendkívüli humorral megáldott, tehetős ügyvéd vagyona nagy részét arra a nőre hagyta, aki 10 év alatt a legtöbb gyereket képes a világra hozni úgy, hogy a törvénytelen és halva született gyerekek nem számítanak. Végül 4 pár maradt versenyben, akik mai árfolyamon 730 millió forintnak megfelelő összeget kaptak kézhez, kilenc (!) gyerek után.
Az esetben mégis az a legmegdöbbentőbb, hogy a bíróság engedélyezte ezt.
+1 A szalmakalap lázadás
1922-ben New Yorkot egy zavarba ejtő lázadás rázta meg, ahol a szalmakalapoké volt a főszerep. Ehhez tudni kell, hogy az akkori illemtan azt diktálta, hogy szeptember 15. után a férfiaknak nem illett szalmakalapot viselniük; aki mégis arra vetemedett, hogy ilyen fejfedőben mutatkozzon, nyilvános gúny tárgya lett, de sokszor le is verték a fejéről a kalapot. Pár suhanc bizonyára összekeverte a dátumokat, amikor dokk- és gyári munkások fejéről verték le a kalapot. Az eset lázadásokhoz vezetett, ahol vérben forgó szemű fiatalok pusztították a nyári fejfedőket, mely végül számos letartóztatáshoz, sérüléshez vezetett, melyet történelmi források is megerősítenek.


