AI vagy ember írta? Te felismered a deepfake-irodalmat? — Teszteld le magad!
2025.12.28.
A mesterséges intelligencia már nemcsak képeket, hanem érzéseket is gyárt. Kvízünkben kortárs és klasszikus magyar költők sorait kevertük össze az AI által írt versrészletekkel. Felismered, melyik a valódi, és melyik a deepfake?
A mesterséges intelligencia a mindennapjaink része lett. Rengetegen használnak már AI-eszközöket a munkájukban, és amióta létezik, komplett iparágak alakulnak át. A művészek munkájának egy részét is elvette, hiszen sokkal gyorsabban képes dolgozni, mint a szövegírók vagy a grafikusok. De vajon képes őket utánozni, és megtéveszteni téged? Képes költészeti és irodalmi alkotásokat létrehozni? Azt kértük az AI-tól, hogy utánozza le pár kortárs író és klasszikus költő stílusát. Te meg tudod állapítani, melyik az eredeti?
Forrás: Shutterstock
Ember vagy AI írta? Teszteld le, hogy meg tudod-e különböztetni az eredetit és a deepfake-et!
A mesterséges intelligencia már nemcsak képeket és videókat hamisít, hanem gondolatokat is. Miközben a deepfake-technológia képes valós emberek arcával új tartalmakat létrehozni, az irodalmi deepfake lopakodva, de határozottan szivárog be a kultúrába: AI-versek, AI-dalok, és „virtuális Pilinszkyk” születnek nap mint nap. A kérdés: ha egy algoritmus jól ír, az már művészet? Vajon meg lehet különböztetni az ember által írt szöveget az AI-generálttól?
1/8 „Azt mondták, majd megszokom. De nem lehet megszokni a fájdalmat. Csak megtanulni együtt élni vele.”
2/8 „A tűz soha nem kérdezi, mit éget el. Csak teszi a dolgát, mint egy emlék, ami nem akar elhalni.”
3/8 „Minden nő magában hord egy térképet, amin sosem találja meg az utat haza.”
4/8 „A gyerekek mindig tudják, mikor van baj. Csak a felnőttek nem merik kimondani.”
5/8 „Az ember nem akkor fárad el, amikor fut, hanem amikor már nem tud hova menekülni magától.”
6/8 „A titok nem azé, aki őrzi, hanem azé, aki bízik annyira, hogy elmondja.”
7/8 „Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak."
8/8 „Vonat zúg a mellkasomban, villog benn a fáradt fény, szemem mögött lakik a hajnal, nem kelt fel még, csak félve néz. S a város füstje rám tapad, mint gyerekkorban a kenyér morzsa — szegény vagyok, de nem szegényebb annál, aki sosem sírt soha.„
