Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói csaknem 1500 felnőtt agyi felvételeit elemezték, és egy számítógépes modell segítségével megbecsülték, milyen idősnek tűnik az agyuk. Ezt összevetették a résztvevők valódi életkorával. Az így kapott különbségből létrehoztak egy úgynevezett agyi öregedési indexet. Az eredmények meglepőek: bélflóra és agyi öregedés kapcsolatát mutatták ki.

Forrás: 123rf
A bélflóra és agy kapcsolat
- Nem biztos, hogy te és az agyad egyidősek vagytok.
- A bélbaktériumoknak köze van az agy öregedéséhez.
- Idősebbnek tűnő agy gyengébb memória.
- A hangulatra is hatással van az agy állapota.
- A kutatók szerint a bélrendszer a jövőben a megelőzés egyik célpontja lehet.
Ezért nem mindegy, hány éves az agyad
Az eredmények szerint azoknak, akiknek az agya biológiailag idősebbnek tűnt a tényleges életkoruknál, általában gyengébb volt a munkamemóriájuk és a végrehajtó funkcióik teljesítménye. Ezek azok a képességek, amelyek segítségével fejben tartunk információkat, koncentrálunk, tervezünk és megszervezzük a teendőinket. A magasabb agyi öregedési index emellett több depressziós tünettel is együtt járt.
Vagyis az agy öregedése nem feltétlenül akkor válik érdekessé, amikor valaki már idősnek számít. A kutatásban fiatalabb és középkorú, alapvetően egészséges felnőttek is szerepeltek, ami azért fontos, mert az agy biológiai öregedésének jelei jóval korábban megjelenhetnek, mint a látványos memória- vagy gondolkodási problémák.
És itt jön a képbe a bélflóra
A kutatók az egyik résztvevői csoportnál székletmintákat is elemeztek. Azt találták, hogy a magasabb agyi öregedési index bizonyos bélbaktériumok jelenlétével, illetve több, a baktériumok működéséhez kapcsolódó anyagcseretermékkel is összefüggött.
A vizsgálatban többek között bizonyos zsírmolekulák, egy koleszterinhez kapcsolódó vegyület és az ösztetrol nevű hormon alacsonyabb szintje is kapcsolatot mutatott az agy öregedésének mértékével. A kutatók olyan biológiai folyamatokat is azonosítottak, amelyek az immunrendszerrel, az erek működésével, az agysejtek közötti kommunikációval és a sejtek energiatermelésével állnak kapcsolatban.
Ez azért érdekes, mert egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélrendszer és az agy szoros kapcsolatban áll egymással. Most úgy tűnik, hogy ennek a kapcsolatnak az agy öregedésében is lehet szerepe.
Már évtizedekkel korábban megjelenhetnek a jelek
A kutatás vezető szerzője, Arpana Church szerint az agy öregedése nem egyik napról a másikra kezdődik el, idősebb korban. A folyamat biológiai jelei jóval korábban is megjelenhetnek, és a bélmikrobiom vizsgálata idővel abban is segíthet, hogy a kutatók korábban felismerjék, kinél nagyobb a kognitív vagy hangulati problémák kockázata.
Ez még nem jelenti azt, hogy egy bizonyos bélbaktérium okozza az agy gyorsabb öregedését, vagy hogy a bélflóra átalakításával egyszerűen lelassíthatjuk ezt a folyamatot. A kutatás összefüggéseket tárt fel, és további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, pontosan mi történik a bél és az agy között.
A bélflóra ezért is lehet fontosabb, mint gondolnád
A kutatás egyik legérdekesebb üzenete, hogy az egészséges öregedés vizsgálatakor nem elég csak az agyat nézni. A szervezet különböző rendszerei szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint korábban gondoltuk.
A bélflóra egyelőre nem használható egyszerű „agyéletkor-mérőként”, de a mostani eredmények újabb bizonyítékot adnak arra, hogy érdemes komolyan venni a bél és az agy közötti kapcsolatot. A kutatók következő nagy kérdése pedig az lehet, hogy ha a bélrendszer állapota összefügg az agy öregedésével, akkor a folyamat befolyásolható-e.
Olvasd el az alábbi cikkeinket is:


