Az ikonikus "We Can Do It!" plakát története

2019.05.01. 12:00

A munka ünnepén fontos megemlékeznünk azokról a nőkről, akik a második világháborúban egyik napról a másikra gyárakban és különböző üzemekben voltak kénytelenek helytállni, méghozzá olyan munkakörökben, amelyeket addig csak férfiak végeztek. Ennek a jelenségnek pedig nem is állíthatna erősebb emléket az a plakát, amelyet szinte mindenki ismer a világon, épp csak más jelentéstartalommal.

A "We Can Do It!", azaz a „Meg tudjuk csinálni!" plakátot J. Howard Miller 1943-ban készítette a Westinghouse Electric vállalat felkérésére. Érdekes eredettörténete és utóélete abszolút ikonikussá tette, és a mai napig az erős, önálló nők előtt tisztelgünk vele.

Egy piros alapon fehér pöttyös fejkendő, nőies, ugyanakkor elszánt báj, és egy igen férfias mozdulat. Ez jellemzi „szögbelövő Rosie"-t, aki a háborúban álló USA mindenre kész és erős női munkásainak alakjaként kezdte, majd a feminizmus fő szimbólumaként zárta pályafutását.

Az ikonikus "We Can Do It!" plakátForrás: J. Howard Miller/National Museum of American History

A második világháború idején, amikor a férfiakat elszívta a frontvonal, a nőket hívták be a különböző gyárakba dolgozni. A híres plakátot egyfajta ösztönzőnek szánták egy amerikai vállalat tulajdonosai, hiszen a munka nehéz és fárasztó volt.  Ezekben az években megmaradt a gyár falán lógó képnek, és csak hosszú idő elteltével, az 1980-as években került komoly reflektorfénybe. Rosie ekkor indult világ körüli útjára számos reprodukció formájában, de már nem a gyárban dolgozó nők ösztönzéseként, hanem a nemek közti egyenjogúság élharcosaként.

Női gyári munkások a II. világháború ideje alatt, USAForrás: AFP

Éles kettősség

Egyrészt eredeti célja az volt, hogy a fizikailag igen megterhelő munkába belefásult, belefáradt nőket visszaterelje a gépek mellé, és hatékonyabb munkavégzésre ösztönözze őket. Továbbá a gyárigazgatók ezzel a hamis képpel kívánták elkerülni az esetleges zavargásokat, sztrájkokat. Miért nevezzük hamisnak? Azok a nők, akik napi 12-16 órákat robotoltak folyamatos munkarendben, miközben sokak gyermekeire idős édesanyjuk, szomszédaik vigyáztak, egész biztosan nem mosolyogtak, és csak ideig-óráig érezték magukban az erőt ahhoz, hogy másnap ismét munkába álljanak. 

Amikor a feminizmus felkarolta a plakátot, teljesen átalakította a jelentését. Rosie többé nem a tettre kész gyári munkás volt, hanem egy bátor és erős nő, aki képes helytállni az élet bármely területén. Tehát az, aki egykor a nőket ösztönözte keményebb munkavégzésre, ma az önkiteljesedést és a maga választott lehetőségeket szimbolizálja.

A plakátot azóta rengeteg módon használták fel, alkották újra, még Beyoncé és Kendall Jenner is pózol szögbelövő Rosie-ként.

Beyoncé és Kendall Jenner is bújt már szögbelövő Rosie bőrébeForrás: Instagram/beyonce, Independent Journal Reviewe

De ki is volt ez a titokzatos nő, akiről Miller a képet formázta?

Miller sosem árulta el – nagy valószínűséggel ő maga sem tudta –, hogy ténylegesen kiről is mintázta a plakáton szereplő „Rosie-t", csak az inspirációként szolgáló fotó ismert, amin egy fiatal nő, pöttyös fejkendőben épp egy gép mellett dolgozik. Így fordulhatott elő, hogy hosszú éveken át tévesen Geraldine Hoff Doyle volt megjelölve a richmondi Rosie the Riveter Történeti Parkban kiállított képen.

Geraldine Hoff DoyleForrás: Wikipedia

10 évvel ezelőtt azonban Naomi Parker-Fraley is ellátogatott a kiállításra, és megdöbbenve vett észre egy fotót, amin ő szerepel, méghozzá 1942-ben, 20 éves korában. Ami még inkább meglepte, hogy nem az ő neve volt aláírva. Az ekkor 87 éves nő szerette volna, ha tisztázzák a dolgot. Nem a hírnév érdekelte, csupán zavarta, hogy a saját fotója alatt nem az ő neve szerepel. Végül sikerült bizonyítania igazát a Seton Hall Egyetem professzorának segítségével, és az ikonikus plakátot ihlető kép alatt a tavaly elhunyt Naomi Parker-Fraley neve szerepel.

Naomi Parker-FraleyEgyesült Államokvilágháborúnői egyenjogúsággyárplakátfeminizmusmunkásnőkwe can do it