Naomi Parker-Fraley munkásnők Egyesült Államok feminizmus we can do it világháború plakát gyár női egyenjogúság
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A munka ünnepén fontos megemlékeznünk azokról a nőkről, akik a második világháborúban egyik napról a másikra gyárakban és különböző üzemekben voltak kénytelenek helytállni, méghozzá olyan munkakörökben, amelyeket addig csak férfiak végeztek. Ennek a jelenségnek pedig nem is állíthatna erősebb emléket az a plakát, amelyet szinte mindenki ismer a világon, épp csak más jelentéstartalommal.

A "We Can Do It!", azaz a „Meg tudjuk csinálni!" plakátot J. Howard Miller 1943-ban készítette a Westinghouse Electric vállalat felkérésére. Érdekes eredettörténete és utóélete abszolút ikonikussá tette, és a mai napig az erős, önálló nők előtt tisztelgünk vele.

Egy piros alapon fehér pöttyös fejkendő, nőies, ugyanakkor elszánt báj, és egy igen férfias mozdulat. Ez jellemzi „szögbelövő Rosie"-t, aki a háborúban álló USA mindenre kész és erős női munkásainak alakjaként kezdte, majd a feminizmus fő szimbólumaként zárta pályafutását.

Az ikonikus "We Can Do It!" plakát Forrás: J. Howard Miller/National Museum of American History

A második világháború idején, amikor a férfiakat elszívta a frontvonal, a nőket hívták be a különböző gyárakba dolgozni.

A híres plakátot egyfajta ösztönzőnek szánták egy amerikai vállalat tulajdonosai, hiszen a munka nehéz és fárasztó volt.

Ezekben az években megmaradt a gyár falán lógó képnek, és csak hosszú idő elteltével, az 1980-as években került komoly reflektorfénybe. Rosie ekkor indult világ körüli útjára számos reprodukció formájában, de már nem a gyárban dolgozó nők ösztönzéseként, hanem a nemek közti egyenjogúság élharcosaként.

Női gyári munkások a II. világháború ideje alatt, USA Forrás: AFP

Éles kettősség

Egyrészt eredeti célja az volt, hogy a fizikailag igen megterhelő munkába belefásult, belefáradt nőket visszaterelje a gépek mellé, és hatékonyabb munkavégzésre ösztönözze őket. Továbbá a gyárigazgatók ezzel a hamis képpel kívánták elkerülni az esetleges zavargásokat, sztrájkokat. Miért nevezzük hamisnak? Azok a nők, akik napi 12-16 órákat robotoltak folyamatos munkarendben, miközben sokak gyermekeire idős édesanyjuk, szomszédaik vigyáztak, egész biztosan nem mosolyogtak, és csak ideig-óráig érezték magukban az erőt ahhoz, hogy másnap ismét munkába álljanak.

Amikor a feminizmus felkarolta a plakátot, teljesen átalakította a jelentését. Rosie többé nem a tettre kész gyári munkás volt, hanem egy bátor és erős nő, aki képes helytállni az élet bármely területén.

Tehát az, aki egykor a nőket ösztönözte keményebb munkavégzésre, ma az önkiteljesedést és a maga választott lehetőségeket szimbolizálja.

A plakátot azóta rengeteg módon használták fel, alkották újra, még Beyoncé és Kendall Jenner is pózol szögbelövő Rosie-ként.

Beyoncé és Kendall Jenner is bújt már szögbelövő Rosie bőrébe Forrás: Instagram/beyonce, Independent Journal Reviewe

De ki is volt ez a titokzatos nő, akiről Miller a képet formázta?

Miller sosem árulta el – nagy valószínűséggel ő maga sem tudta –, hogy ténylegesen kiről is mintázta a plakáton szereplő „Rosie-t", csak az inspirációként szolgáló fotó ismert, amin egy fiatal nő, pöttyös fejkendőben épp egy gép mellett dolgozik. Így fordulhatott elő, hogy hosszú éveken át tévesen Geraldine Hoff Doyle volt megjelölve a richmondi Rosie the Riveter Történeti Parkban kiállított képen.

Geraldine Hoff Doyle Forrás: Wikipedia

10 évvel ezelőtt azonban Naomi Parker-Fraley is ellátogatott a kiállításra, és megdöbbenve vett észre egy fotót, amin ő szerepel, méghozzá 1942-ben, 20 éves korában. Ami még inkább meglepte, hogy nem az ő neve volt aláírva. Az ekkor 87 éves nő szerette volna, ha tisztázzák a dolgot. Nem a hírnév érdekelte, csupán zavarta, hogy a saját fotója alatt nem az ő neve szerepel. Végül sikerült bizonyítania igazát a Seton Hall Egyetem professzorának segítségével, és az ikonikus plakátot ihlető kép alatt a tavaly elhunyt Naomi Parker-Fraley neve szerepel.

Bizarr titkok – Hírességek és furcsa szokásaikhttp://www.life.hu/kult/20190228-bizarr-titkok-a-multbol-festok-zeneszerzok-es-irok-furcsa-szokasai.htmlA művészek és nagy gondolkodók kétségtelenül formálták a történelmet, de nem ez az egyetlen, ami közös bennük. Zsenialitásuk és különcségük számtalan furcsa szokást takart, amelyek egy részét most felfedjük. KultOrigoAz emberi jogok története Magyarországonhttp://www.life.hu/kult/20181209-az-emberi-jogok-tortenete-magyarorszagon-ensz-europa-tanacs.htmlAz emberi jogokat az ENSZ Közgyűlése foglalta először össze. Ezek olyan jogokat tartalmaznak, amelyek az emberek közti egyenlőségen alapulnak. Sajnos azonban ezeket magánszemélyek, társaságok, szervezetek, vállalatok, sőt, nemzetek is gyakran figyelmen kívül hagynak – bár a legtöbb állam alkotmányába beépítették már őket. Amennyiben ez a 30 jog minden törvény, szabályzat és erkölcsi tettünk mögött élesen jelen lenne, gyakorlatilag létrejöhetne a világbéke. Ma, az emberi jogok világnapján állj meg pár percre, és olvasd el ezt a rövid összefoglalót, amelyben Magyarország szemüvegén át fogjuk bemutatni a téma legmeghatározóbb történéseit. KultOrigoEzt jelenti ma Magyarországon a kultúrahttp://www.life.hu/kult/20190116-ezt-jelenti-ma-magyarorszagon-a-kultura-kultura-napja.htmlPár nap múlva, azaz január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A Himnusz születésének évfordulója adta az apropót ahhoz, hogy végiggondoljuk, mit értünk ma, a 21. században kultúra alatt. KultOrigoRitka fotók és történetek II. Erzsébet brit királynő életéből: fotókhttp://www.life.hu/kult/20180209-ritka-fotok-es-tortenetek-ii-erzsebet-brit-kiralyno.htmlA brit királyi család élete nem csak az angolokat, de egész Európát, sőt a világot is lázban tartja. Most összegyűjtöttünk érdekes fotókat és történeteket, melyek főszereplője II. Erzsébet. Ki is ő valójában? Erre keressük a választ. KultOrigoEzeket a ma már természetes női jogokat köszönhetjük a feministáknakhttp://www.life.hu/csalad/20190312-ezeket-a-ma-mar-termeszetes-noi-jogokat-koszonhetjuk-a-feministaknak-feminizmusnak.htmlKorábban már írtunk egy igen átfogó anyagot a külföldi és hazai feminista mozgalmak nehézségeiről és eredményeiről elsősorban a nők politikai jogait érintő kérdésekben. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyi, ma már természetes jogunkat köszönhetjük a feminizmus létrejöttének és ténykedésének. CsaládOrigoA dolgozó anyák és kisgyermekeik helyzete régen - Bölcsőde-történethttp://www.life.hu/csalad/20170816-a-dolgozo-anyak-es-kisgyermekeik-helyzete-regen-bolcsode-tortenet.htmlA 19. század közepére már égető szükség volt egy olyan intézmény megalapítása, melyben a még nem óvodáskorú (0-4 éves) gyermekek nappali elhelyezését biztosították. A ma ismert 3 éves „gyerekkel otthon maradok", ekkor még abszolút ismeretlen volt. A nők többsége gyakran a szülést követő harmadik héten már újra munkába állt, bébicsőszre pedig csak a tehetős rétegnek volt pénze. Ez a helyzet pedig sajnos számtalan gyermekbalesetet és halált eredményezett. Család--

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.