A feminista mozgalmak legnagyobb eredménye a női választójog

2018.02.16. 17:00

Magyarország és a női választójog

Az 1848. évi V. törvénycikkben még ez szerepel: a hazaárulók, a csempészek, a gyújtogatók, a gyilkosok, és a nők nem kaphatnak választójogot. A kiegyezés után, többször is a Parlament elé került a női szavazati jog kérdése, de lényegi előrelépés egészen a századforduló környékéig nem történt. Ekkor kezdett ugyanis megváltozni a nők megítélése hazánkban is – 1985 után például lehetősége volt egyetemi képzésben a nőknek is bölcsésznek, gyógyszerésznek és orvosnak tanulni.

Glücklich Vilma pedagógus és Bédy-Schwimmer Rózsa újságíróForrás: Wikipédia

1904. december 18-án megalakult hazánkban a Feministák Egyesülete – melynek alapítója Glücklich Vilma pedagógus, egyik legismertebb vezetője pedig Bédy-Schwimmer Rózsa újságíró volt. Saját újságjuk is volt, a Nő és Társadalom. Ez a mozgalom remekül összefoglalta és megfogalmazta a nők akkori helyzetét, valamint remekül érvelt a női szavazati jog mellett. 1906-ban felmérést végeztek a női választójoggal kapcsolatosan, mely során politikusokat, jogászokat és egyéb közéleti személyeket kérdeztek meg. Tisza István gróf így nyilatkozott:

Két szóval megmondhatom, hogy a nők képviselőválasztói jogának határozott ellensége vagyok. Irtózom a gondolattól, hogy asszonyaink megannyi választó polgártárssá alakuljanak át. Ezzel a reformmal veszítenénk mi, szegény férfiak, de azt hiszem, végeredményben a nők is. – Nő és Társadalom, Vélemények a nők választójogáról (1906)

Álláspontjával azonban nem osztozott az összes férfi. Giesswein Sándor néppárti, majd keresztényszocialista politikus például teljesen indokoltnak tartotta, hogy a nők is kapjanak választójogot.

A nő nemcsak nő, hanem ember is. S az, hogy nő, kizárólag a magánügye. A választójogot a férfiakkal azonos feltételek mellett kell megadni - Szász Zoltán újságíró, Pesti Hírlap

Giesswein SándorForrás: Wikipédia

Látszik tehát, hogy a férfiak körében is voltak, akik támogatták a magyar feminista mozgalom ezen törekvését. Az egyesület saját kiadású újságjában, 1909. július 1-én jelentette meg, „Miért kell a nőknek választójog?" címmel, a 31 pontból álló politikai programját. Törekvéseiket az I. Világháborúban sem tették félre. Rendszeresen írtak a nők háború alatti helyzetéről, a napi küzdelmeikről.

Az első valódi áttörést, Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter törvénytervezete jelentette. Az 1917. december 21-én benyújtott választójogi törvény-javaslatában megadta volna a választójogot minden 24. életévét betöltött, írni-olvasni tudó magyar állampolgár nőnek, aki elvégezte a 4 elemit, vagy gyermekes hadiözvegy, vagy egy, legalább 2 éve fennálló tudományos, művészeti egyesület tagja. A törvénytervezetet hosszú hónapokon át, egy 48 tagú bizottság tárgyalta. 1918. június 7-én kimondták, hogy nem támogatják a női választójogot. Ezt követően az ügyben képviselőházi vita kezdődött, melynek során Vázsonyi Vilmos 13 beszédet mondott. A július 17-én elhangzott beszéde volt a legjelentősebb, ebből idézünk egy részletet:

Én városban és vidéken egyaránt láttam választást, amely nem érzéki észlényekhez méltó számításokkal ment végbe, láttam az alkoholnak ragyogó működését a választásoknál, és láttam azt a rendkívüli erkölcsi magasságot és komolyságot, mely eddig ötévenként a választásoknál megnyilvánult; nem találtam azt a bizonyítékot, hogy a nő fiziológiailag képtelen arra alkatánál, szervezeténél fogva, hogy azt a magasztos érettséget, amelyet eddig tanúsítottak a választásoknál, ő is tanúsítsa, és nem képes ezt a nagyszerű jogot komolyan gyakorolni- Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai (1927)

Vázsonyi VilmosForrás: Wikipédia

Sajnos az érvelései nem találtak többségi egyetértésre, ugyan a Wekerle-kormány bevezette az új választójogi törvényt, de a nőket kihagyta belőle.  

1918. október 31-én új időszámítás kezdődött; az új, Károlyi-kormány programjában a nőknek is kívánt szavazati jogot adni – a magyar történelemben először -, a tervezet 1919 márciusában el is készült, de életbelépését a proletárdiktatúra meggátolta. 1919. március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság, mely a választási törvény módosításait is magával hozta. Immár nő és férfi egyaránt szavazhatott, ha betöltötte a 18. életévét. Ám az áprilisi választás egyrészt nyílt, másrészt ténylegesen szabad választás nélküli volt - hiszen csak a Magyarországi Szocialista Párt tagjai indulhattak el rajta. Tehát hiába kaptak választójogot a nők, ténylegesen nem értek el vele semmit.

A Tanácsköztársaság azonban 1919. augusztus elején megbukott, helyét a Friedrich-kormány vette át. Programjában többek közt a titkos és általános szavazójog is szerepelt, mely november 17-én, az 5985.számú kormányrendelettel hatályba is lépett.  

A választójog feltételei:

betöltötte a 21. életévét (ennek az életkornak a betöltése előtt is választójoga van annak, aki 1918. november 1. előtt, legalább 12 héten át harctéri katonai szolgálatot teljesített)
6 év óta magyar állampolgár
fél év óta ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van

A nőkre is ugyanezek vonatkoztak, de esetükben az írni-olvasni tudás is feltétel volt.

Előző
  • 1
  • 2
Következő
MagyarországAngliaválasztásfeminizmusnői választójognői szavazati jogfeminista mozgalomszüfrazsett