A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. Íme, néhány érdekesség a díj történetéből.

A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat fennállásának 300. évfordulóján a svéd központi bank alapította 1968-ban.

Az eddig 590 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2018 között összesen 935 kitüntetettjük volt, 908 személy és 27 szervezet, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 904 személy és 24 szervezet szerepel. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 109 alkalommal odaítélt elismeréssel 216 személyt jutalmaztak, 33-szor ketten, 37-szer hárman osztoztak rajta.
A díjat 52 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 51, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akit két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjaztak. A nők többsége - szám szerint 17 - Nobel-békedíjat kapott, a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.

Marie CurieForrás: Origo

A díjazottak között a Curie család az "abszolút csúcstartó": 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is.

Rajtuk kívül még három házaspár bővítette a listát: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai közül Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat vehette át. Legutóbb, 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díja növelte ötre a kitüntetett házaspárok számát.

Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben - azóta is példátlan módon - közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, míg az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger nevű fia pedig 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.
Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, megdöntve a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 1915-ben 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. A tudományos díjazottak között nem is nagyon lehet nála fiatalabb díjazott, mert a mai tudóspalánták ennyi idős korukban éppen csak kikerülnek az iskolapadból. Az ifjú kitüntetettekhez tavaly csatlakozott Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista, aki 25 évesen kapta meg a Nobel-békedíjat.

A legidősebb kitüntetett tudós az amerikai Arthur Ashkin, aki 2018-ban 96 évesen lett fizikai Nobel-díjas, a legidősebb korban kitüntetett nő a brit Doris Lessing, aki 2007-ben, 88 éves korában vehette át az irodalmi Nobel-díjat.

A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 99 éves Edmond Henri Fischer amerikai biokémikus, aki 1992 óta az orvostudományi Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 22 éves Juszafzai.
A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal elismert amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjjal jutalmazott angol Frederick Sanger, az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie, akit az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling követ - ő az egyetlen, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.

A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért, a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért". 2016-ban mindenki meglepetésére egy rockzenészt, Bob Dylant tüntették ki az irodalmi Nobel-díjjal, amelyet az amerikai dalkincs új költői kifejezésekkel való gazdagításáért ítéltek neki oda. Az idei irodalmi Nobel-díj bejelentése is példa nélküli lesz, a kitüntetést odaítélő testületet megrázó botrány miatt tavaly elmaradt a bejelentés, így most egyszerre ítélik oda a 2018-as és a 2019-es kitüntetéseket.