A Túsztörténet 1989-ben bemutatott egész estés magyar film egy olyan bűntényről, amire korábban még Magyarországon nem volt példa. A mű a rendszerváltás évében készült, ám a valós események jó pár évvel korábban, pontosan 1973 januárjában történtek.

Ok- okozat

A túszejtők egy fiatal testvérpár a 18 éves Pintye András és a 17 éves Pintye László voltak, akik 1973. január 7. és január 12. között 20 lányt ejtettek túszul a Geisler Eta Leánykollégiumban Balassagyarmaton. A foglyul ejtés ötlete, azonban az idősebbik fiú, András fejében fogalmazódott meg először, miután meglehetősen balhésan élt. Utált tanulni, így bizonyítványt sem szerzett, elküldték a munkahelyéről, ahol segédmunkásként dolgozott. Ha pénzt kapott a szüleitől (kb. 500 forint), azt is hamar elszórta. Ekkor döntött úgy az apja, hogy katonai sorozásra küldi. A fiatal fiú ezt tudván rendkívül bosszús lett, így elhatározta, hogy megpróbál disszidálni és ebbe belerángatta az öccsét is. A legnagyobb fricska ebben a történetben pedig az, hogy a fiúk apja elit, magas beosztású párttitkár volt. A testvérek az ő páncélszekrényéből lopták el a fegyvereket, amiket később használtak is. A fivérektől egyébként tartottak a városban, a helyiek úgy gondolták ők több mindent megtehetnek, csupán azért mert a szüleik kedvezőbb pozícióban voltak.

Miért pont a leánykollégium?

Egyrészt lányokkal könnyebb volt nekik, másrészt, valószínűleg nem csak a nyugatra való szökni akarás váltotta ki ezt az agresszív fellépést. Egy plátói szerelem kudarcba fulladása okozta, amely mindent megváltoztatott. András egy olyan lánynak szeretett volna udvarolni, aki a fent említett kollégiumba járt, ám a fiatal hölgy végül kikosarazta. Így 1972 karácsonyán a dühös fiú egy képeslapot küldött a lánynak, amin megfogalmazta:  ezt még megkeserüli.

A balassagyarmati túszdráma helyszíne, a Geisler Eta Középiskolás LeánykollégiumForrás: Magyar Nemzeti Levéltár - Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu

 

A "nagy nap"

Január 7-én kezdetét vette a pokol. A gyanútlan diáklányok aznap érkeztek meg a téli szünetről. A testvérpár este 10 órakor, fegyverek segítségével 20 lányt kényszerített egy hálószobába. A fiúk eleinte nem voltak túl figyelmesek, kimászkáltak a folyósora és egyedül engedték a lányokat pisilni, így az első éjszakán öt lány sikeresen el tudott menekülni a mosdó ablakon keresztül. Ahogy kiértek az utcára, szerencséjükre rendőrökkel találkoztak. A rendőrök nehezen hittek nekik, azt hitték ittak a lányok vagy csak szórakoznak, de hosszas győzködés után sikerült meggyőzni a járőröket, akik ugyanazon az útvonalon próbáltak bejutni a kollégiumba, ahol a lányok kiszöktek. A bejutás sikeres volt. Ekkor azonban a szobában a foglyokkal a fiatalabbik testvér, László volt, kint a folyosón pedig András egy lánnyal. Amikor András észlelte, hogy idegenek mászkálnak az épületben, visszafutott a szobába, de a lányt véletlenül szabadon engedte. A rendőrök dörömböltek, valamint utasították a túszejtőket az ajtónyitásra. A fiúk segítőkészen válaszoltak: lövésekkel. Csoda történt? Nem tudni, de senki sem sérült meg. A két fivér megfenyegette a járőröket, hogy, ha nem távoznak, két lány meghal. Mivel szemtanúi voltak annak, hogy a fiúk tényleg nem félnek fegyvert használni innentől kezdve a rendőrökben sem volt kétség: itt nagy baj van.

Elszabadult a pokol

A többi nap folyamán, a lányokkal kegyetlen játékokat játszottak, például nem engedték ki őket wc-re, ám ennek ellenére fizikai bántalmazás nem történt. Ajtótorlaszokat építettek. A rendőrök folyamatosan próbáltak fogást találni és meggyőzni a fiúkat, arról, hogy engedjék a lányokat szabadon, süket fülekre találtak. András és László csak a követeléseiket tudták kántálni. Ilyen volt például egy busz, ami elvinné őket a ferihegyi repülőtérre és onnan mehetnének tovább nyugatra. A második napon már a Pintye szülők is a helyszínen voltak, de ez csak olaj volt a tűzre. Az ezt követő éjszakán egy reményvesztett lány kiugrott az ablakból, de nem halt meg, ezért őt a későbbiekben szörnyű lelkiismeret-furdalás kínozta, hogy "ott hagyta a lányokat". A helyszínre vezényeltek még balassagyarmati kórház pszichiátriai és neurológiai osztályának főorvosát, dr. Samu Istvánt is, akivel a testvérek, hajlandóak voltak beszélni. Az orvos ekkor vödröket csempészett a lányok szobájába, hogy a szükségleteiket el tudják végezni. Később vizet és élelmiszert is vitt, hiszen a lányok ekkor már napok óta nem ettek.

A túszejtéshez használt fegyverek és lőszerekForrás: Magyar Nemzeti Levéltár - Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu

Teltek a napok a rendőrség csak tétovázott. Ez a fajta bizonytalan magatartás a rendőrök részéről azért eshetett meg, mivel eddig ilyen esettel, nem hogy a városban, de még az országban sem találkoztak. Ezt, akkor nem vallották be, így hírzárlat lépett életbe, ezzel azt a látszatot fenntartva, mintha mindenki ura lenne a helyzetnek. Ez a szituáció azonban kezdett elmérgesedni, így a Pintye házaspár elhagyta Balassagyarmatot, féltek a támadásoktól. Ahogy teltek a napok a túszejtő testvérpárnak egyre hajmeresztőbb ötletei támadtak. Egyik kérésük közt volt a hírzárlat feloldása, hisz exhibicionista és diktatórikus jellemük eddigre már teljesen eluralkodott rajtuk: akarták, hogy mindenki ismerje őket. A lányok ezzel párhuzamosan egyre rosszabb állapotban voltak, lelkileg és testileg egyaránt.

 Szabadulás

A fogvatartottak száma folyamatosan csökkent. Volt egy lány, akit a fiúk január 11-én kiengedtek vízért a folyosóra, ami egy érthetetlen, ám szerencsés lépés volt,így a fogvatartottak száma 12 főre csökkent. Ez idő alatt az idősebbik fivér, András egyre mérgesebb és kiszámíthatatlanabb lett. A rendőrök pedig tudták, nincs idő a várakozásra és véget kell vetni ennek az őrületnek, mielőtt komoly tragédia történik. Ettől kezdve az idősebb Pintye fiú hatástalanítása volt a cél. A terv szerint egy ablakhoz csalták és a szemben lévő házból egy mesterlövész várta a jelzést, hogy lelőhesse. A fiú azonban sokáig nem merészkedett az ablakhoz. Hosszas idegtépő várakozás után, teljesen váratlanul András odalépett a várt helyre és ekkor tüzet engedtek rá. Három golyó találta el. Ezek után pedig Lászlónak nem volt mit tenni, letette a fegyvert. A lányok ekkora zokogva félrehúzták az ajtótorlaszokat és kifutottak.

Az első magyar túszdráma
A tragikus eseménysorozathoz hasonló esetre a magyar kriminalisztikában 1973-ig még nem volt példa. Nem csoda, hogy évekkel később is foglalkoztatta a médiát. A filmeseket is megihlette, így 1988-ban elkezdték a forgatást és 1989.február 23-án be is mutatták a Túsztörténet című filmet, amit Gazdag Gyula rendezett. Az operatőr a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, Ragályi Elemér volt. A főszerepet pedig, a Szerelem első vérig sztárja Beri Ary játszotta meglehetősen hitelesen, olyannyira, hogy a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválon külön díjat kapott az alakításáért, ahol előtte csak egyetlen magyar nyert díjat a „színészkirály", Latinovits Zoltán. A filmet nem mellesleg Finta Kata, balassagyarmati író dokumentumkötete alapján készítették.

Jelenet a Túsztörténet című filmből Beri Ary főszereplésévelForrás: YouTube