Ezen a héten kerül a mozikba A feleségem története, amely a magyar irodalom egyik kiemelkedő remekművét, Füst Milán regényét álmodja filmvászonra. A magyar könyvek és a magyar filmek találkozása már korábban is számos emlékezetes alkotást eredményezett, melyekből listára gyűjtöttük a leghíresebbeket.

Az arany ember (1918, 1936, 1962)

A magyar irodalom legtöbbet filmre vitt klasszikusa Jókaitól Az arany ember, hiszen Timár Mihály romantikus kalandjaiból a dunai hajó kincseivel és a Senki szigetével (és a hozzájuk tartozó két asszonnyal) már háromszor is mozifilm született. Az első, némafilmes verzió 1918-ban a kor szuperprodukciója volt Korda Sándor rendezésében, a második már egy hangosfilm 1936-ból Gaál Béla rendezésében, és a korszak nagy sztárjaival. A harmadik pedig a tévék által is gyakran játszott változat 1962-ből, többek között Béres Ilonával és Latinovits Zoltánnal.

Ludas Matyi (1949)

A Ludas Matyi az első magyar mozifilm, ami már színesben élvezhettek a nézők. Fazekas Mihály klasszikus verses elbeszélésének történetét kissé átalakították az aktuális politikai helyzetben a Párt igényeinek megfelelően, de a mese ereje, játékossága és szellemessége azért így is megmaradt. A kor magyar szuperprodukciójában a kor magyar szupersztárjai játszottak, többek között Soós Imre, Ruttkai Éva, Kiss Manyi, Somlay Artúr és Görbe János. Az alapműből pedig még egy mozifilmes feldolgozás született: egy mesésre vett rajzfilm a hetvenes években.

A kőszívű ember fiai (1965)

A hatvanas évek a míves regényadaptációk és a kosztümös történelmi kalandfilmek korszaka is volt, a rendező Várkonyi Zoltán pedig mindkettő specialistájának számított. Ezt jól mutatja az első ilyen jellegű rendezése is, amely Jókai Mór közismert regényéből készült. Benne a három Baradlay-fivér sorsát a reformkor, a szabadságharc és a megtorlások idején követhetjük végig: jégmezőn támadó farkasok, halálos párbajok és femme fatale-ok társaságában, egy igazi kosztümös-romantikus kalandfilm minden elemét felvonultatva.

Egri csillagok (1968)

Minden idők valószínűleg leghíresebb és legkedveltebb magyar történelmi filmje egy olyan regényből született, amit kötelező iskolai olvasmányként is mindenki ismer. Gárdonyi Géza regénye így nemcsak a könyvek lapjain, de a már említett Várkonyi Zoltán rendezésében is az össznemzeti emlékezet része és egyben a bizonyíték arra, hogy nálunk is készülhet igényes, látványos, szórakoztató történelmi mozifilm.

Szindbád (1971)

Ha minden idők legjobb magyar filmjeiről készülnek listák, a Szindbád rendszerint ott szerepel valahol az élen. A tragikusan fiatalon elhunyt rendező, Huszárik Zoltán olyan alapanyagból készítette el a remekművét, ami megfilmesíthetetlennek tűnt: Krúdy Gyula lírai hangulatú, nosztalgikus, érzéki benyomásokkal, álom- és vágyképekkel átszőtt novelláiból. A mutatvány sikerült, a film után pedig Szindbád karaktere mindörökre Latinovits Zoltán alakjával forrott össze.

János vitéz (1973)

Az első egészestés magyar rajzfilmet az a Jankovics Marcell készítette, aki nemrégiben hunyt el, és aki minden túlzás nélkül a magyar animáció történetének legnagyobb hatású alkotója volt. A János vitézben is a rá jellemző egészen egyedi, többféle stílusból ötvözött, mégis egységes formanyelven mesélte el Petőfi klasszikus költeményét, ráadásul a film még humorban sem szűkölködik, és az önálló életre kelő, nem ritkán erotikus szimbólumként is funkcionáló népművészeti motívumok pedig különösen emlékezetesek.

A feleségem története (2021)

Füst Milán lélektani regénye a 20. századi magyar irodalom nagy prózaklasszikusa, amelyet rengeteg nyelvre fordítottak már le, és amiből most Enyedi Ildikó (Testről és lélekről, Az én XX. századom) készített érzékeny, csodás kiállítású adaptációt nemzetközi sztárokkal; és persze egyben újra is értelmezve az eredeti formájában nehezen filmre vihető történetet.

A Kultúra rovat további cikkei: