Utánanéztünk, hogy melyek azok az utcanevek Magyarországon, ahova pizzát rendelni bizonyosan erős kihívás, de minimum mosolyt fakasztó művelet.

Kossuth utca, Petőfi utca, Fő tér? Ugyan már! A szokásos nevek mellett rengeteg magyar településen találunk olyan utcákat, amelyekkel kapcsolatban merészebben elengedték a fantáziájukat az illetékesek – vagy egyszerűen csak a nyelvünk alakult úgy át, hogy bizonyos kifejezések ma már viccesnek vagy különösnek hatnak. A nagy számok törvénye alapján persze Budapest vonultatja fel a legtöbb ilyesfajta utcanevet, de mint az a válogatásunkból kiderül, erős vidéki versenyzőkből sincs hiány. Akik pedig a felsorolt utcákban laknak, azokat egyszerre irigyeljük a különleges címük miatt, és egyszersmind sajnáljuk a magyarázkodások miatt, amiket minden egyes házhozszállítás alkalmából elő kell adniuk.

A furcsa utcanevek első csoportjába azokat a közterületeket soroltuk, amelyek esetében a forma lehetett az ihletadó. Ilyen például a Gyulán és Pécsett is található T utca, ami természetesen az alakjáról kapta a nevét, és ami bizonyosan a legrövidebb magyar utcanév holtversenyben, hiszen egy betűnél kevesebb sehogy sem lehet elég egy névhez. A hűvösvölgyi Keskeny utca és az óbudai Toldás köz is a mérete alapján kapott nevet, a 17. kerületi Zsák utca pedig nyilván a zsákutca jellege miatt – de magyarázza csak el az ember a telefonban egy pizzafutárnak, hogy nem zsákutca, hanem Zsák utca! Ha pedig már a rekordoknál tartunk: a legrövidebb utcanév Budapesten az Ó utcáé, a leghosszabb pedig a Ferihegyi repülőtérre vezető út cseppet sem fantáziadús és elegáns hivatalos neve.

A kedvenceink azok a nevek, ahol a fantázia épp a fantáziatlanságból fakadt. Dunaújvárosban és Budatétényen, a 22. kerületben is található például Névtelen utca, amelyek esetében ezek szerint úgy nem tudtak nekik nevet adni, hogy végül mégis csak nevet adtak nekik. Ennek a kategóriának a versenyzője a Lehel csarnoknál lévő, már-már filozófiai kérdéseket is felvető Alig utca neve, az abszolút csúcstartója pedig a Jászdózsán megtalálható Nincs utca.

Vannak utcanevek, amelyek nem ennyire furcsák, de mindenképpen megmosolyogtatóak. Esetleg nem is csak a nevük, de az elhelyezésük is: a 2. kerületi Medve utca például épp a málnásba, azaz a Málna utcába torkollik. De a békásmegyeri Sramli utca is jókedvre derít, a székesfehérvári Gombócleső utca nevét pedig jó eséllyel mindenki mindig mosolyogva mondja ki, talán még az ott lakók is. Az effajta versenybe a 12. kerület a Varjúháj utcával száll be.

Kacérgiliszta? Az meg mi? Egy utcanév Csömörön, és egy valóban létező horgászcsalitípus, ami a köznyelvben persze roppant viccesen hangzik. Ahogy a 17. kerületi Sisakos sáska utca neve is, pedig egy rendkívül kecses, hazánkban is őshonos, védett állatfajról van szó. A 10. kerületi Vörösdinka és a 8. kerületi Légszesz utca nevét illetően régen még tudták a lakosaik, hogy egy védett szőlőfajtáról, illetve az akkoriban a közvilágításhoz használt gázról van szó, de mára mókás lett a hangzásuk. A 16. kerületi Lőcs utcáé pedig inkább pajzán, mert az a bizonyos kocsialkatrész ma már kevéssé használatos, az a dolog viszont továbbra is, amire asszociáltak róla az emberek.

A gyömrői Puki utca nevét lássuk be, nem szívesen diktálnánk be minden egyes alkalommal a címünk gyanánt, ellentétben a mesés 23. kerületi Micimackó utcával, vagy a Székesfehérváron és a 12. kerületben is fellelhető Futrinka utcával. A legérthetetlenebb eredetű magyar utcanév pedig minden bizonnyal a Fradi utcáé, ami még véletlenül sem Ferencvárosban, hanem egy futballszurkolói vonatkozásban kimondottan ellenséges terepen, Csepelen található.