Miért alszanak rosszabbul a nők a férfiaknál?

hormon klimax fény hőmérséklet stressz egészség alvás álom
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Míg a legtöbb férfi vígan horkol egy nagy veszekedés után, vagy a gyerek betegsége idején, sok nő éjszakákat tölt álmatlanul - ennek a feszültségeken túl eltolódott biológiai óránk is oka lehet.

Nem csak a karunkon hordjuk az óránkat

Bár az, hogy ki hogyan és mennyit alszik, az életkörülményektől, a génektől, az életkortól és a környezeti hatásoktól is függ, a nők kimutathatóan több éjszakát forgolódnak át álmatlanul, s a hajnali zaklatott ébredések és a rémálmok is jellemzőbbek körükben. Ennek oka a gyermekeken és a feszültségen túl a biológiai órában is kereshető: a nők belső órája, azaz cirkadián ritmusa ugyanis felgyorsult. Ez a nagyjából huszonnégy órás ritmus, melyet belső időmérő rendszerünk vezérel, fontos szerepet játszik fiziológiai és biokémiai folyamatainkban. Persze külső ingerek is befolyásolják, mint a napfény, vagy a Föld tengely körüli forgása, de szerephez jut az emberi szokásrendszer is. Egy két hónapon át tartó kísérlet során 157 minden külső tényezőtől elzárt ember cirkadián ritmusát vizsgálták, s kiderült, hogy a nők többségének biológiai órája hat percet siet a férfiakéhoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap hat perccel kevesebb alvásra van szükségük, hanem azt, hogy a folyamatosan ismétlődő huszonnégy órás ciklusuk, mint egy hat percet állandóan siető óra, egyre inkább eltér a normálistól. Persze a belső ritmusa senkinek sem percre pontosan huszonnégy órás, de a hatperces sietés már nem elhanyagolható eltérés.

Thinkstock
Thinkstock

Hőmérséklet és fény

Ahhoz, hogy a biológiai ritmusunk megfelelő legyen, hálószobánk fényviszonyainak is megfelelőeknek kell lenniük: akiknek túl gyorsan ketyeg a belső órájuk, azok a reggeli napsütés ellen védekezzenek, míg a "késők" esténként ragaszkodjanak a tompított világításhoz. A tobozmirigyünk által termelt melatonin nevű hormon is sötétben termelődik, ezzel segítve az elalvást, míg a reggeli fény csökkenti a hormontermelést. Az este sokáig nézett tévé és a műszaki berendezések kék led fényei csökkenthetik a melatonintermelést, így tovább tarthat elaludnunk a szokásosnál - érdemes minden zavaró fényt előre kiiktatni. A hőmérsékleten is sok múlhat: alvás közben testünk hőmérséklete az este kilenc órai 37 Celsius fokos csúcsról szép fokozatosan 36 Celsius fokra csökken, és hajnali öt órára eléri legmélyebb pontját. Ekkor hirtelen a jól megszokott értékre emelkedik, és ébredéskor teljesen normális hőmérsékletet tapasztalhatunk. Akinek azonban este illetve éjszaka nem tud lecsökkenni a testhőmérséklete, az bizony elalvási nehézségeket tapasztal. A jó alváshoz a feleslegesen nehéz paplanokat jobb elfelejteni, és maximum 18-20 Celsius fokos éjszakai szobahőmérséklet ajánlott.

Hormonzavarok

Annak, hogy a férfiak jobban alszanak, nemcsak biológiai órájuk, hanem nem létező menstruációs ciklusuk is oka: a legtöbb nő a premenstruációs szindróma okozta hormoningadozás miatt tapasztal álmatlanságot egy héttel menstruációja érkezése előtt. Ugyanez igaz a menopauzájukat élő nők esetében is, gyakori az éjszakai felébredés, a verejtékezés, illetve a nappali fáradtság. Mindkét esetben a lecsökkenő ösztrogénszint a bűnös, így például a fogamzásgátlót vagy hormonpótlást szedő nők azon a bizonyos héten jobban alszanak éjszaka.

Stressz és túlterheltség

Még a hormonoknál is nagyobb hatással van alvásunk minőségére a stressz. A már dolgozó, gyermekes anyák szinte mindegyike fáradtabb a kelleténél, hiszen egyszerre helytállni a munakhelyen, a családban és a háztartásban nagyon nehéz - ráadásul sokan úgy tudnak csak mindent elvégezni, ha a takarítás vagy a vasalás késő estére marad. A több műszakban dolgozóknál az alvási nehézségek még fokozottabbak, hiszen biológiai órájuk nem tud alkalmazkodni munkakörülményeikhez, de a sokat utazó üzletasszonyok is forgolódhatnak éjszakánként az időeltolódástól. A nőknél szintén gyakoribb depresszió, mely bármely élethelyzetben kialakulhat, szintén sok éjszakát tehet tönkre: a szorongás az éjszakai elalvást nehezíti, míg a depresszió a hajnali felébredésekért lehet felelős.

Thinkstock
Thinkstock

Mi történik, ha nem hagynak minket aludni?

Az ébrenmaradás rekordját a hatvanas években Randy Gardner tartotta, aki összesen 264 órán át nem aludt, de Tony Wright 2007-ben ezt is megdöntötte 266 órás folyamatos ébrenlétével, melyet rejtett kamerákkal igazoltak. A harmadik napon már lassan beszélt, viszont intenzíven érzékelte a színeket és a hangokat, s egy idő után már tündéreket és manókat hallucinált.

Az alvással azonban nem jó ötlet viccelni: olyan pótolhatatlan élettani folyamat, hogy korábban embereket alvásmegvonással kínoztak. Az alváshiány ugyanis először pszichotikus állapotot, később viszont egyenesen halált okoz. De nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít: állatkísérletekben néhány patkányt minden REM fázis elején felébresztettek, így bár időben eleget aludtak, mégis ugyanolyan tünetekkel pusztultak el, mint a teljes, tartós alvásmegvonásban szenvedő társaik. Egy álmatlan éjszaka után ugyan még képesek vagyunk dolgozni, de alkalmazkodási képességünk, köztük reakcióidőnk lelassul, sokan fejfájásra, gyengeségre panaszkodnak, de az emésztés és a keringés is megsínyli az alváshiányt. Ha ezek után továbbra sem alszunk, akkor nemcsak a fáradtság fokozódik, de drogosok élményeihez hasonló hallucinációk és hangulatingadozások következhetnek, és tanácsos otthon maradni, mivel az első autó elüthet a lassú reakcióidő miatt. A hallucinációkkal teli időszak után a szervezet, ha lehetősége van rá, kiköveteli a magáét, egy ponton egyszerűen "kikapcsol", és úgy, ahogy vagyunk összeesünk a fáradtságtól - akinél ezt nem hagyják, az idővel életét veszti az alváshiánytól.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.