Jogában áll... - akkor is, ha gyermek!

A Gyermekjogi Egyezmény egy nagyon széles körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum, amelynek tartalmát az aláíró országok magukra nézve kötelező érvényűnek tekintenek. Az Egyezmény az aláíró államok tekintetében különféle követelményeket fogalmaz meg, amelyek betartásáról az országoknak rendszeresen számot kell adniuk az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt.

Az Egyezmény ugyanakkor elismeri, hogy a gyermek nevelése és fejlődésének biztosítása elsősorban a szülők – vagy a törvényes képviselő – dolga, akiknek viszont minden esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk.
A dokumentumot eddig összesen 196 ország írta alá, amelyekben különböző jogrendszer működik, különbözőek a hagyományaik és a kultúrájuk. A gyermekek alapvető jogait mégis egységesen határozták meg az Egyezményben, így egy gyermek bárhova születik, bármilyen bőrszínnel rendelkezik, bármilyen anyanyelvű, fiú, vagy lány, ugyanazok a jogok illetik meg – ebben a 196 országban.

A gyermekjogok három pillér köré csoportosíthatóak, ezek pedig a

• Gondoskodás és ellátás joga
• Védelem joga
• Részvétel joga

Ez a pillér tartalmaz minden olyan feltételt, amely biztosítja a gyerekek testi és lelki fejlődését. Ide tartozik többek között a
6. cikk: Az élethez, az életben maradáshoz, és a fejlődéshez való jog, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a teljes élethez és képességei fejlesztéséhez.
7. cikk: Anyakönyvezés, név, állampolgárság és jog a szülők ismeretéhez és a gondoskodásához, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van nevet és állampolgárságot kapni, valamint ahhoz, hogy ismerje a szüleit.
9. cikk: A szülőktől való elválasztás tilalma, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a szüleivel lennie és csak akkor emelhető ki a családból, ha az érdekei ezt diktálják (például bántalmazás vagy elhanyagolás esetén). ezen kívül azt is kimondja, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjéhez akkor is, ha azok nem élnek együtt.
24. cikk: A gyermek joga az egészséghez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van az egészséges élethez és az orvosi ellátáshoz.
27. cikk: A gyermek joga a megfelelő életszínvonalhoz, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van mindazokhoz a dolgokhoz, amelyek szükségesek a jóllétéhez és fejlődéséhez. Ide tartozik például a gyermekek táplálása, ruházása és lakhatása.
28. cikk: A gyermek joga az oktatáshoz, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a tanuláshoz. Az államnak kötelező az alapfokú oktatást ingyenesen biztosítania a gyermekek számára, a tanárok pedig az oktató-nevelő tevékenységet csak úgy végezhetik, hogy közben nem sértik meg a gyermekek egyezményben foglalt jogait.

Ez a pillér gondoskodik a gyermekek biztonságáról és védelméről, azaz hogy semmilyen formában ne lehessen bántalmazni, kizsákmányolni és elhanyagolni őket.
Ide tartozik többek között a
19. cikk: Védelem az erőszak minden formájától, amely kimondja, hogy a gyermekeket senki nem bántalmazhatja semmilyen módon – még a saját szüleik sem.
32. cikk: Gyermekmunka tilalma, amely kimondja, hogy az államnak védenie kell a gyermeket minden olyan munkától, amely a tanulmányait, az egészségét vagy a fejlődését veszélyezteti. Diákmunka esetén pedig megfelelő bért kell kapniuk a gyermekeknek.
34. cikk: A gyermekek szexuális kizsákmányolásának tilalma, amely tiltja a gyermekek szexuális kizsákmányolását és bántalmazását, a prostitúcióra való kényszerítését és a gyermekeket érintő pornográfiát.
35. cikk: Az elrablástól, eladástól és emberkereskedelemtől való védelem, amely tiltja a gyermekek elrablását, eladását és kizsákmányolását.
37. cikk: Kínzás, megalázó bánásmód és szabadságtól való megfosztás tilalma, amely kimondja, hogy semmilyen körülmény (még a gyermek által elkövetett bűncselekményt is beleértve) nem jogosít fel senkit arra, hogy a gyermeket úgy büntesse meg, hogy azzal fájdalmat okozzon neki vagy megalázza.
38. cikk: A fegyveres konfliktusban érintett gyermekek védelme, amely kimondja, hogy háború esetén minden gyermeknek joga van a védelemhez, és hogy 15 éves kor alatt tilos besorozni vagy harcolni küldeni gyermekeket. (a 15 éves kor sajnos megdöbbentő – szerk.)

A harmadik pillér cikkei azt kívánják biztosítani, hogy a gyermekek aktívan részt vehessenek egy közösség életében. Ide tartozik többek között a
12-13. cikk: A véleménynyilvánítás szabadságának joga és a gyermek véleményének tiszteletben tartása, amely biztosítja, hogy a gyermek minden őt érintő kérdésben szabadon elmondhassa a véleményét, és hogy ezt korának és érettségének megfelelően tekintetbe is vegyék.
14. cikk: A gyermek joga a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz
15. cikk: A gyermekek szabad egyesülési és békés gyülekezési joga, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van más gyerekekkel találkoznia, barátkoznia és velük akár szervezetet alapítania – amíg ezzel másokat nem sértenek meg.
16. cikk: A gyermek magánélethez való joga, amely kimondja, hogy a gyermeknek is joga van a magánélethez, például senki nem nézhet bele a levelezésébe, de valótlan dolgokat sem állíthat a gyermekről és a családjáról senki.
17. cikk: A gyermek joga a megfelelő tájékoztatáshoz, amely kimondja, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy informálódjon (könyvekből, tévéből, rádióból, internetről stb.) a jóllétét és egészségét érintő kérdésekről.

Ha tetszett a cikk, ez is érdekelhet: A gyermeknap igazi jelentése