A gyermeknapról mindenkinek a vidáman kacagó kicsik képe villan be, ahogy a nekik szánt ünnepen kakasos nyalókát majszolnak, állatkertbe mennek a szüleikkel, felülnek a körhintára és ezen a napon talán azt is szabad, amit máskor nem. A gyereknap jelentése azonban ennél sokkal mélyebb!

Nem arról van szó, hogy ne menjünk a gyerekekkel pónilovaglásra vagy fagyit enni ezen a napon, csupán arról, hogy jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen célból jött létre a legkisebbek ünnepe.

Egy kis történelemElőször is, valójában két gyermeknap létezik. Az egyik a nemzetközi gyermeknap, míg a másik az egyetemes gyermeknap. Az egyetemes gyermeknapot az ENSZ közgyűlésének javaslatára 1954-ben vezették be, míg a nemzetközi gyermeknapot először Törökországban ünnepelték méghozzá Mustafa Kemal Atatürk (a Török Köztársaság alapítója) jóvoltából, aki április 23-át a nemzeti függetlenség és egyben – mivel a gyermekeken múlik a török nemzet jövője - a gyermekek napjává nyilvánította. A két gyermeknap mára már teljesen összemosódott és a legtöbb országban tartják, igaz nem mindenhol ugyan azon a napon.

Magyarországon már az 1900-as évek elejétől megünnepelték a legkisebbeket, még akkor is, ha nem következetesen, minden évben. A '20-as évektől vált rendszeressé, a '30-as években pedig 7 napon át tartott a Nemzeti Gyermekhét. Az '50-es évek elejétől pedig, a ma is ismert, május utolsó vasárnapját jelölték ki a gyermeknap dátumául.

Forrás: MTI/Marjai János



Miről szól valójábanGyermeknapkor a kicsik érdekeiről és jogairól emlékezünk meg, valamint a gyermekek testvériségéről és megértéséről. Ehhez a naphoz szorosan kapcsolódia a Gyermekjogi Egyezmény, amely 1989-ben jött létre, és amelyet Magyarország 1991-ban írt alá.
A Gyermekjogi Egyezmény azoknak a jogoknak a minimumát foglalja össze, amelyeket a csatlakozó államoknak biztosítaniuk kell a 18 év alatti emberek számára. A gyermekek jogainak 3 pillére: a védelem, az ellátás/gondozás és a részvétel.
Védelem: ez a pillér a gyermekek biztonságáról szól, azaz hogy ne szenvedjenek semmiféle bántalmazástól, az elhanyagolástól vagy a kizsákmányolástól.

Ellátás/gondozás: a második pillér a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítéséről szól, például a megfelelő táplálékhoz, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való jogukról.

Részvétel: a harmadik pillér pedig a közösségi életben való részvételt biztosítja, azaz a szabad vallásgyakorlást, gondolat- és véleménynyilvánítást, valamint az egyesüléshez való jogot.

A Gyermekjogi Egyezményt 1989. november 20-án fogadta el az ENSZ közgyűlése, így november 20-a azóta a gyermekjogok világnapja. Május utolsó vasárnapja pedig gyermeknap, amikor - a színes lufik röptetése közben - jusson eszünkbe egy percre, hogy ez az ünnep több mint rózsaszín vattacukorfelhő.