Első nap az oviban – beszoktatás az óvodapedagógus szemével

2018.09.05. 08:00

Amikor egy kisgyermek először indul óvodába, a szülők szorongva, izgulva engedik el gyermekük kezét. Hogyan tudjuk oldani félelmeinket és elűzni kezdeti bizonytalanságainkat? Mire érdemes figyelni, amikor gyermekünk közösségbe kerül? Gémesné Gajda Sarolta óvodapedagógussal az óvodai beszoktatás témáját jártuk körül.

Átlagosan mennyi ideig tart az óvodai beszoktatás?

Minden gyermek más és más. Fel kell készülni arra, hogy a beszoktatás akár hetekig is elhúzódhat. Ez ugyanis nem mindig úgy megy, ahogy eltervezzük.

Van különbség a fiúk és a lányok között?

Nincs, a fiúk és a lányok nevelése egyformán kihívás.

A fiúknál és a lányoknál egyformán kihívás az óvodai beszoktatásForrás: Shutterstock

Hogyan készítsük fel gyermekünket az óvodára?

Érdemes több szempontot is figyelembe venni. Szerencsére ma már sok mesekönyv foglalkozik ezzel a témával. Ilyen többek között az Első nap az óvodában vagy az Óvodás lettem. Ezenkívül szerencsés, ha közel azonos az otthoni és az óvodai napirend. Ha egy kisgyermek például csak az anyukája mellett tud elaludni, az óvodai alvást törésként fogja megélni. Sokat segít, ha pozitív színben tüntetjük fel az óvodát.

A gyermekben ugyanis szorongást kelt, ha azt hangoztatjuk: „majd az óvodában ezt nem csinálhatod”,„ha így viselkedsz, kicsúfolnak a többiek...” Az is elengedhetetlen, hogy a felkészítés során együttműködjön a család és az óvoda. Sokkal könnyebben meg tudom ugyanis érteni a gyermek viselkedését, és gyorsabban megismerem, ha a szülő őszintén mesél gyermekéről és arról, hogyan lehet megvigasztalni, mi a kedvenc játéka, mit szoktak otthon együtt csinálni, mit szeret enni, mitől fél.

Mivel könnyíthetjük meg a beszoktatást?

Sokat segít, ha eleinte kis ideig a szülő is marad, majd fokozatosan nő az egyedül, a csoportban töltött idő. Sajnos ilyenkor az is előfordulhat, hogy átmenetileg visszaesést, zavart tapasztalunk gyermekünk viselkedésében (például bepisil, étvágytalan lesz, nyugtalanul alszik). Ezek a panaszok sok türelemmel, szülői tapintattal megszüntethetők.
Azt fontos tudni, hogy bármilyen érdekes és vonzó az ovi, a biztonságérzet csak fokozatosan alakul ki.

Azt fontos tudni, hogy bármilyen érdekes és vonzó az ovi, a biztonságérzet csak fokozatosan alakul kiForrás: Shutterstock

A gyereknek előbb meg kell győződnie róla – és ez jó néhány napba telik –, hogy mindig érte jönnek, nem hagyják ott. Az állandóság megnyugtató. A csoportunkban mindig megengedjük, hogy egy kedves játékszert, esetleg egy „anyaillatú” ruhadarabot magával hozhasson a gyermek, mert ez növeli a biztonságérzetét. Az első napokban tehát az a legfontosabb, hogy kielégítsük a kicsik biztonságigényét.

Könnyebben megy a beszoktatás azoknál, akik korábban már jártak bölcsődébe?

Kiszakadni a család biztonságos közegéből igazi megpróbáltatás. De még akkor is szükség van a beszoktatásra, ha a gyermek korábban már járt másik gyerekközösségbe. Ilyenkor a környezetben, a szociális kapcsolatokban, a kicsi egész életkörülményében, tevékenységeiben olyan változások játszódnak le, amelyeket nem könnyű megszokni. A bölcsödéből, másik gyerekközösségből érkező gyermekeknél az alkalmazkodás valamivel könnyebb, bár őket is megviseli a megszokott felnőttől, bölcsődei gondozótól, társaktól való elválás. Mielőtt óvodába íratnánk gyermekünket, vigyük el játszóházba, népszerűbb játszóterekre, gyerekek közé, hogy lássuk, hogyan viszonyul a többiekhez! Hagy próbálkozzon, tanulgasson, alkalmazkodjon!

Milyen hibákat vétenek a szülők a beszoktatás során?

Több szülői módszer is megnehezíti meg az elválást. Ilyen például, amikor a szülők otthagyják a gyereket, szinte elszöknek, amikor próbáljuk felkelteni az érdeklődését valamilyen játékkal. Ugyancsak nem szerencsés az „egy kicsit játszol, és jövök érted” típusú ígérgetés, ami tulajdonképpen megfoghatatlan a kicsinek. Ráadásul a gyerek így becsapottnak érzi magát, és erre sokszor tombolással, ütéssel, daccal válaszol.

Nem szerencsés az „egy kicsit játszol, és jövök érted” típusú ígérgetés, ami tulajdonképpen megfoghatatlan a kicsinekForrás: Shutterstock

Kerülendő az is, amikor a szülő ígérgetéssel próbálja elejét venni a sírásnak; játékot, csokit vagy fagyit ígér. Olyan kijelentésekkel sem megyünk sokra, hogy „apa haragudni fog, ha sírsz”.

Mi okozza a legnagyobb nehézséget a beszoktatás során?

Elsősorban az, ha maga az anyuka is bizonytalan. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a megfelelő óvodát és óvónéniket választottunk, ha kételyeink vannak, ha rettegünk az elválástól és nem erősítettük meg magunkban, hogy amit teszünk, az szükséges és jó, akkor a kicsi is megérzi a bizonytalanságunkat, emiatt pedig sírni fog, nyugtalan lesz. Először tehát magunkat kell megnyugtatnunk és megerősítenünk abban, hogy jól döntöttünk. Kétéves kortól már lazul a kötődés, és erősödik a társak iránti igény. Ugyan a gyermek még nem tud a társakkal tartósan együttműködni, de a csoportos együttlét örömöt okoz neki.

Forrás: Thinkstock
Hogyan viselkedik a gyereked az óvodában? Ilyen kamasz lesz belőle

A Michigan Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy azok az óvodás korúak, akik nem éreznek megbánást azután, ha valami rosszaságot tettek, illetve akiket egyáltalán nem érdekel, hogy a szüleik dühösek-e rájuk, később, tinédzserként, illetve felnőttként nagy valószínűséggel válnak agresszívvá és erőszakossá. Olvasd tovább!

Mit tegyen a szülő, illetve az óvodapedagógus, ha a gyerek reggel üt-rúg, hisztizik, mert nem akar óvodába menni? Milyen módszerekkel lehet megkönnyíteni a beszoktatást?

A türelem, a megértés, a folyamatos kommunikáció és a mondanivalónknak megfelelő testbeszéd sokat segít. Sokszor szeretnénk, ha pár perccel többet alhatna a gyerekünk, de az ő érdekében tartsuk magunkat a szokásos menetrendhez és úgy ébresszük reggel, hogy kényelmesen legyen idő mindenre! Kerüljük a reggel tévénézést, mert akkor elkerülhetetlen a sírás, a hiszti és az időhúzás.
Mindenesetre fontos tudni, hogy senkinek sem egyszerű ez az időszak; sem a kisgyereknek, sem a szülőnek, és még nekünk, óvónéniknek sem. A kicsik még nem tudják, pontosan mi is történik, nincs még elég tapasztalatuk, hogy tudják: ha anya elment, akkor vissza is jön. Nem ismerik az idő fogalmát, de arról lehet ismeretük, hogy amit anya mond, az úgy is lesz.

A gyereknek fontos, hogy tudja, mikor megyünk érte, kössük ezt az időpontot konkrét tevékenységhezForrás: Shutterstock

Például „akkor indulunk oviba, ha reggeliztünk”, „akkor jövök érted, amikor uzsonnázol az oviban”. A gyereknek nagyon fontos, hogy pontosan tudja, mikor megyünk érte. Az időpontot kössük valamilyen konkrét ovis tevékenységhez, például „ebéd után” vagy „ébredés után”. A bizonytalanság indulatokat vált ki a gyermekből, és ő maga is megijed ettől az érzéstől. Legyünk türelmesek, hisz ez az időszak mindenkinek nehéz!

 

óvodaszülőgyerekovibeszoktatásóvodapedagógus