A vashiány ma már népbetegségnek számít, szinte bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, és már csak nagyfokú egészségromlás vagy az életvitelt nehezítő tünetek esetén fordulnak orvoshoz. November 26-a a Vashiány Napja amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a vashiány tüneteire, a diagnózis fontosságára, a vashiányos vérszegénység okozta egészségkárosodásokra, valamint arra, hogy miként előzzük meg a vashiányt, és ha már kialakult, hogyan kezeljük.

A vashiány nagyon gyakori probléma, minden harmadik embert érinti a Földön, kutatások szerint Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.  A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti. 

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel
és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk
fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez. 

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhezForrás: Shutterstock

A vashiány tünetei

Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik: a tartós fáradtságot (79%), a sápadtságot (38%), a koncentrálóképességük csökkenését (30%), valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28%). A vezető panaszokon kívül számos azonban egyéb tünet is utalhat vashiányra. Sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót. Mások kellemetlen elváltozásokra, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás panaszkodnak, de olyan furcsa tünetek is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, vagy a nyugtalan láb szindróma.

Kialakulásnak okai 

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól
függetlenül kialakulhat, ha fokozott a vasvesztés. Ilyenek a menstruációs vérzés vagy egyéb krónikus vérvesztés. Oka lehet a nem kielégítő a vasfelszívódás: a vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén. Bizonyos életszakaszokban megnő a szervezetünk vasigénye, mint például a várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során. Különösen veszélyeztetettek azok, akik diétájuk miatt (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) kevesebb vasat visznek be a szervezetükbe.

Bizonyos életszakaszokban megnő a szervezetünk vasigénye, mint például a várandósoknálForrás: Shutterstock

Következményei

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül hagyva a
szervezet összeomlásához vezethet. A következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is. Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

Fontos a megelőzés és a kezelés

A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell. Felmérések szerint az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulnak.  Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.