2026.04.08.
Nem csak a botrányos szerelmek és bátor döntések tették legendává. Laborfalvi Róza a színpad királynőjeként és Jókai múzsájaként vált fogalommá.
1817. április 8‑án, Miskolcon született Benke Judit, akit a színpadon Laborfalvi Róza néven ismert meg egész Magyarország. Már fiatalon kitűnt különleges tehetségével: mély, búgó hangja, klasszikus szépsége és ragyogó gesztusai miatt a tragikus szerepek koronázatlan királynője lett. Minden előadása után állva tapsolt a közönség, a 19. századi magyar színjátszás igazi sztárja volt.
Forrás: Wikipedia
- Apja és anyja is színész volt. Az anyagi gondok és édesanyja korai halála miatt már fiatalon nehéz körülmények között élt és dolgozott a színpadon, miközben apja gyakran bántalmazta a próbák után.
- Eredeti neve Benke Judit volt, később a Laborfalvi Róza művésznevet választotta, amellyel az volt a célja, hogy szakítson családjával, eltörölj a fájó gyerekkorát.
- Nem csak korabeli sztár, hanem kortárs kritikusok kedvence is volt, minden előadásán szűnni nem akaró vastaps fogadta.
Jókai Mór és Laborfalvi Róza szerelme, ami felrobbantotta a társasági életet
Jókai választása megbotránkoztatta a közvéleményt. Anyja kitagadta, s legjobb barátja Petőfi sem állt vele szóba többé. Kis túlzással az egész világ ellene volt, csak azért, mert egy nála 8 évvel idősebb lányanyába szeretett bele. Az már más kérdés, hogy szíve hölgyéért a fél ország rajongott – hiszen neves színésznő volt –, akkor is, ha egyesek erkölcstelen életvitelt tulajdonítottak neki.
Laborfalvi Róza kokárda tűzése, ami Jókai Mór szívét a sajátjához illesztette
Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolata igazán ünnepélyesen indult. Legalábbis a nyilvánosság szemében kettejük szerelmét 1848. március 15-e estéje indította el. A nap eseményeitől felhevült nép ingyen jutott be a Bánk Bán díszelőadására. Jókai Mór – aki egyike volt a márciusi ifjaknak – úgy érezte, fel kell mennie a színpadra, hogy pár szót szóljon. Ekkor Róza egy kokárdát tűzött mellére, kiválasztotta magának, nyíltan kifejezve tetszését. Abban a korban, amikor egy nő nyíltan közölte vonzalmát egy férfival… skandalum, botrány, szenzáció!
A legenda szerint így kezdődött kapcsolatuk. Viszont egyes források szerint ők már hamarabb is találkoztak egy közös baráti családnál. Március 15 után Jókait sokszor látták Rózánál. Ő pedig az akkor 13 éves lányát – aki a kor népszerű színészétől, Lendvay Mártontól házasságon kívül született – mindjárt intézetbe is adta.
Tiltott szerelem: a 23 éves Jókai ostroma
Róza ekkor már 31 éves volt, s nem is remélte, hogy egy gyermekkel bárki is akarja majd őt vállalni. Ám a 23 éves Jókai annyira hevesen ostromolta, hogy remény ébredt szívében. Ösztönei nem csalták meg, mert fél év után az író megkérte a kezét, s bár Petőfi nagyon igyekezett lebeszélni barátját elhatározásáról, nem járt sikerrel.
Petőfi odáig is elment, hogy szövetkezett Jókai anyjával és nővérével, hogy elvigyék Mórt Róza lányához, – hátha így kedvét szegik – de csak azt érték el, hogy az megszökött a színésznővel és titokban házasodtak össze. meg.
Bujtatás és menlevelek: a szabadságharc árnyékában
Jókai ezzel elvesztette anyját és barátját. Igaz, abban az időben más gondja is akadt a fiatal párnak, főleg, miután a szabadságharc elbukott, s az írónak menekülnie kellett. Róza bujtatta, s végül azt is elérte Klapka Györgynél, hogy állítson ki férjének egy menlevelet. Megmentette az üldözéstől szerelmét, aztán egy otthont teremtett számára, hogy írjon, mert hitte: Jókaiból nagy író lesz.
Róza az inspiráció: regények és családi élet
Bíztatta is, hogy ne csak cikkeket és elbeszéléséket írjon, hanem regényt is. Az ő hatására kezdte el írni az Egy magyar nábobot és a Politikai Divatot is. Jó néhány könyvében megörökítette nejét. Meg is érdemelte az elismerést, hiszen egész nap írhatott, anélkül, hogy bárki megzavarta volna, mert az asszony csendre intette házuk cselédjeit is: „az úr ír”. Esténként az elkészült fejezeteket Jókai neki olvasta fel. Róza pedig kivetett, beletetett, átíratott vele részeket, ha kellett. Ezt látva pár év múlva a Jókai anyja is megbékélt a színésznővel.
Botrány a botrányban: fiatalabb nők és az arany ember
Persze ahogyan Róza szépsége fakult az idő előrehaladásával, Jókai a fiatalabb nők iránt kezdett érdeklődni. Egy ízben szívét el is rabolta valaki. Történt egyszer, hogy Jókait felkereste egy özvegyasszony, hogy vállalja a gyámságot két gyermeke felett. Róza megtiltotta neki, de az író meglátogatta az özvegyet és gyermekeit.
Az egyik gyámságra szoruló lány – egy 18 éves tüdőbeteg – annyira elbájolta az írót, hogy sokszor tűnt el a „senki szigetére”, mindaddig, amíg a lány meg nem halt, és Jókai meg nem írta Az arany embert.
Róza halála és az örök űr
Ezután már nem mozdult el Róza mellől annak 1886-ban bekövetkező haláláig. S bár akadtak gondok házasságukban, mégis Jókai életében hatalmas űr keletkezett neje távozásával. Annyira magányos volt, hogy nevelt lánya és férje, Feszty Árpád, a híres festő odaköltözött hozzá egy időre, hogy gondoskodjanak róla.
Új szerelem, új botrány: fiatal színésznő a szívében
Egy idő után az író belátta, a fiatalokat nem terhelheti jelenlétével, így utazgatni kezdett. Róza halála után 13 évvel újra megnősült – egy 20 éves színésznőt vett el –, akivel ugyanúgy megbotránkoztatta a közvéleményt, mint annak idején első nejével.
Olvass tovább! Játssz tovább!
