Napról napra bukkannak elő olyan csodaszerek, amelyekkel szinte minden betegség legyőzhető, megállítható az öregedés, pallérozható az elménk. Az ilyenkor felkapott, hirtelen nagyon népszerűvé váló élelmiszerek jótékony hatásának mindig van alapja, de sokszor indokolatlanul túl nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik.

Önmagában egyik zöldség vagy gyümölcs sem képes orvosolni a betegségeinket. A kulcs minden esetben a kiegyensúlyozott táplálkozásban keresendő és nem a superfoodokban. A kókusz is az egyik ilyen élelmiszer, ám sikerét inkább annak köszönheti, hogy kiváló alternatívája a tejnek, így a laktózérzékenyek, tejfehérje-allergiások és vegánok kiegyensúlyozott, változatos étrendjének alapkövévé vált.

A kókuszfogyasztás támogatja az immunrendszert, fehér húsa pedig vírus- és baktériumölő hatású. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban: magas a rosttartalma, ami a megfelelő emésztéshez elengedhetetlen, emellett kalciumban és magnéziumban is kiemelkedő. Előbbi a csontok, fogak egészségének megőrzése érdekében fontos, kiváltképp a tejet nem fogyasztók számára. A magnézium pedig az idegekre van kedvező hatással.

Összeszedtük, mire használható a kókusz és hogyan válthatja fel a tejet is az életünkben.

Kókuszital

Manapság talán ebben a formában a legnépszerűbb, ugyanis többféle ízesítésben is megtalálható a boltok polcain. A natúr, cukormentes verzió belőle a legjobb, mert ezt tudjuk a legkülönfélébb módokon felhasználni. 100 százalékban helyettesíthető vele a tej, legyen szó a reggeli kávéról vagy kakaóról.

Használhatjuk süteményekben, palacsintához, kelt tésztákhoz, esetleg puding, zabkása vagy tejbegríz főzése során is. Enyhe kókuszos íze egy kávéban sokakat talán zavarni fog, ugyanis nem olyan semleges, mint egy zab- vagy rizsital. Nemcsak folyékony, hanem szárított formában is árulják: ez a kókusztejpor, amit édesítésre és instant kókuszitalnak is használhatunk.

A kókusztejet használhatjuk süteményekben, palacsintához, kelttésztákhoz, esetleg puding, zabkása vagy tejbegríz főzése során isForrás: Shutterstock

Kókusztej/Kókusztejszín/Kókuszkrém

Annak ellenére, hogy a kókusztej és a kókuszital nagyon hasonló hangzású, mégis két különböző dologról van szó. Az ital a tehéntej alternatívája, a kókusztejként forgalomba hozott, többnyire konzervben árusított készítmény az ázsiai konyha alapélelmiszere, ami kiválóan alkalmas sűrítésre. Hazánkban kókusztejszínként vagy krémként is találkozhatunk vele.

Remek alternatívája a tejszínnek is, nyugodtan használhatjuk koktélokhoz, smoothie-hoz, tárkonyos csirkeragulevesben, tejszínes-gombás szószokhoz, rizs vagy tészta mellé is tökéletes, a főzés során ugyanis veszít édeskés ízéből. Egyvalamire azonban nem alkalmas, tejszínhabot nem tudunk verni belőle.

Kókuszjoghurt/Kókusztejföl

Az elmúlt évek felfedezése, hogy tejsavbaktérium-kultúra segítségével vegán tejföl is készíthető a kókuszból. A tejfölt is előállító baktériumok a kókusztejben megtalálható, édeskés ízt adó, természetesen előforduló cukrot lebontják. Megerjesztik a „tejet", ezáltal szinte teljesen elveszíti édes ízét, és létrejön egy a tejfölhöz állagában, színében is megtévesztésig hasonló tejmentes készítmény.

A boltokban kétféle változatával is találkozhatunk: az egyikben a kókusztejet erjesztik, a másikban a kókuszolajat fermentálják krémes állagúra. Mindkettővel főzhetünk, süthetünk, rakott krumpliban vagy lángosra kenve észre se vesszük, hogy kókuszt használtunk.

A tejsavbaktérium-kultúra segítségével vegán tejföl is készíthető a kókuszbólForrás: Shutterstock

Kókuszvíz

A kókuszvíz egy áttetsző, szinte ízetlen folyadék, ami a még éretlen, zöld kókuszdióban található folyadékot jelenti. Míg a kókusztejszínnek magas a zsírtartalma, a kókuszvíz zsírmentes. Ásványi anyaga azonban magas, kiváló izotóniás ital sportolás után, laurinsav tartalma miatt az immunrendszer fejlődésében is fontos szerepe van. A laurinsavnak köszönheti a kókusz a gomba- és vírusölő hatását.

Kókuszvirág cukor

Szintén az elmúlt évek nagy találmánya, sokan erre cserélték a kristálycukrot a diétájukban, ám nem feltétlenül jártak el bölcsen. A kókuszvirág cukornak ugyan alacsony a glikémiás indexe, azaz a vércukorszint-emelő képessége, ám kalória- és szénhidráttartalma közel azonos a sima bolti cukoréval. A fogyókúrában nem ajánlott fogyasztani. Íze a barna cukorhoz hasonló, süteményekben, karamellizálásra ugyanúgy felhasználható, mint a kristálycukor.

A kókuszvirág-cukornak ugyan alacsony a glikémiás indexe, ám kalória- és szénhidráttartalma közel azonos a sima bolti cukoréhozForrás: Shutterstock

Kókuszzsír/Kókuszolaj

Ma már szinte minden boltban megtalálható zsiradék a kókuszolaj. A kókuszpálma magjának szárított beléből sajtolják és három fajtáját különböztetjük meg: hidegen sajtolt, szűz- és finomított kókuszolaj. Ez utóbbi a leginkább elterjedt, sokan erre cserélték a napraforgó-étolajat. A finomítás során a kókuszolaj veszít értékes tápanyagaiból, és kimondottan egészségesnek sem mondható, ugyanis 92%-ban telített (azaz rossz) zsírokból épül fel.

Ennek ellenére remek helyettesítője a sima étolajoknak, kiváló süteményekben, fő felhasználási területe azonban a sütés. Egy kis kanál kókuszolajat tehetünk a rántotta alá, a sütni való csirkehúshoz, de ránthatunk benne húst is. Azonban arra figyeljünk, hogy jóval alacsonyabb a forráspontja, mint az étolajnak, sokkal hamarabb elkezd füstölni és magas hőmérsékleten toxikussá válhat.

A kókuszolajat azonban nemcsak lakossági felhasználásra állítják elő; az élelmiszeripar ugyanis a margarinkészítés során is dolgozik vele. Akárcsak a szépségipar, a kókusztej és a gyümölcs olaja számtalan kozmetikum alapja. A kókuszdiót borító barna rostszálakat pedig kefesörték, szőnyegek, lábtörlők és zsinórok készítésére is használják.