Vannak szülők, akik nyári táborba adják a gyerekeiket, másoknak viszont – akár anyagi, akár más természetű dolgok miatt – nincs ilyenre lehetősége. Ilyenkor általában otthon maradnak a lurkók egyedül, vagy ha szerencsénk van, a nagyobb testvérrel. De otthon is sok veszély leselkedik a gyerekekre. Összeszedtük a legjellemzőbbeket.

Szakértők szerint egy gyereket tízéves kora előtt nem szabadna otthon hagyni egyedül, mégis sok szülő kényszerül erre a megoldásra. Ennél idősebbeket már valamivel bátrabban hagyhatunk egy időre szülői felügyelet nélkül – azonban ez sem a legjobb megoldás.

Forrás: Thinkstock

Mégis mit csinál egy gyerek otthon?

Gondoljunk csak bele: a gyerek felkel reggel, megreggelizik – jó esetben az általunk kikészített ennivalót fogyasztja el. Kevésbé jó esetben magának készít valami finomat – előkerülnek a hűtőből az ételek, és persze a kés is... Nem nehéz belegondolni, milyen veszélyeknek van kitéve egy kisgyerek már ebben a pillanatban is. A reggeli elfogyasztása után néhány órát még viszonylag zökkenőmentesen el tudja magát foglalni – rajzol, anyu, apu szekrényében kutakodik, öltözködik, illegeti magát a tükör előtt, mesét néz, vagy a számítógépen, tableten játszik. Tegyük fel, gyorsan eltelik a délelőtt, jöhet az ebéd. Ezt – ha még készen is van és ki is van adagolva – meg kell melegíteni. Mikró, tűzhely bekapcsolása, melegítés… És ebéd után? Jön az unalom, a szenvedés – hacsak nincs a házban egy szintén unatkozó kisgyerek, akivel alkalomadtán közösen lehet játszani.

Tünde, 39 éves
Egy tizenegy éves fiam van és egy hétéves lányom. A férjemnek és nekem is olyan munkahelyünk van, ahonnan nem lehet csak úgy hetekre eltűnni, csak azért, mert nyár van. Táborokra – két gyerekkel – egyszerűen nincs pénzünk, a gyerekek nagyszülei pedig már nem élnek. Nincs más választásunk: otthon hagyjuk a két gyereket. Persze, ilyenkor a frász kerülget minden percben, rémeket látok egész nap, dolgozni is alig tudok. Minden órában telefonálunk – vagy én hívom őket, vagy ők hívnak engem. A lelkükre van kötve: nem nyithatják ki az ajtót, és a távollétünkben nem is mehetnek ki a lakásból. A szívem szakad meg már ettől is, kint 35 fok, ők pedig a szobában számítógépeznek egész nap. Az egész nyár egy folyamatos rettegés.
Forrás: Thinkstock

Hogyan segíthetünk a helyzeten?

Először is fontos leszögezni, hogy ha tehetjük, soha ne hagyjuk otthon a gyereket, gyerekeket egyedül. Ha mégsincs semmilyen más megoldás, akkor feltétlenül beszéljük át vele a következőket:

1. Tanítsuk meg nyitni-zárni az ajtót - nagyon balesetveszélyes dolog bezárni a lakásba bárkit is –, soha nem tudhatjuk, mikor kell hirtelen „kimenekülni”.

2. Soha, semmilyen körülmények között ne nyisson ajtót idegeneknek.

3. Legyen folyamatos kapcsolatban a szülőkkel – akár óránként telefonáljon, vagy hívjuk őt fel mi, hogy meggyőződjünk arról, minden rendben van.

4. Mondjuk el neki, hogy milyen veszélyek leselkednek rá a háztartási gépek használatát illetően – például, hogy vizes kézzel semmiképpen se nyúljon elektromos készülékhez és soha ne szárítson hajat a fürdőkádban.

5. Tanítsuk meg arra, hogy amit elkezdett, legyen az bármi, fejezze be. Különösen a kisebb gyerekekre jellemző, hogy belefognak egy adott tevékenységbe, de hirtelen valami más eltereli a figyelmüket. Gondoljunk csak bele: éppen melegíti magának az ebédet, ám a tévében látott képsorok több órára lekötik a figyelmét. Vagy a nyári nagy melegben egy kádfürdővel hűsölne, de a vízcsap megnyitása után valami mással kezd el foglalkozni.

6. Ha már nagyobb a gyerek és pénzt adunk neki, hogy alkalomadtán ehessen egy fagyit, meséljünk neki a pénz értékéről, és soha ne adjunk neki nagyobb összeget. Nemcsak azért, mert meggondolatlanul elkölti, hanem azért, mert sokan kifigyelhetik és akár erőszakkal elvehetik tőle.

7. Jó dolog, ha ő maga (akár a mi segítségünkkel) strukturálja a saját időrendjét. Érdemes szabályozni, mennyi időt tölthet a gép előtt, hívjuk fel a figyelmét a veszélyes tartalmakra. Akár listát is készíthetünk neki, mi az, amit aznap feltétlenül el kell végeznie – adjunk számára feladatokat. Ezzel az idő is telik és hasznos segítségnek érzi magát napközben.

8. Mindenképpen tanítsuk meg számára a rendőrség (107), a tűzoltóság (105) és a mentők (104) telefonszámát, soha nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükség!

Forrás: Thinkstock

Túlságosan sok a „kulcsos gyerek”

A szülők szervezetei évek óta figyelmeztetnek arra, hogy több százezer „kulcsos gyermek” cselleng az utcákon a szünetben, mert szüleik dolgoznak, és nincsenek olyan rokonaik, akik vigyázni tudnának rájuk. A nagyobb gyerekek – akik szülői engedéllyel már elhagyhatják a lakást – nagymértékben ki vannak téve az utcai zaklatásnak. Magyarországon nincs olyan gyermek, akivel ez nem fordult volna elő. Ráadásul ezek a gyerekek könnyebben keveredhetnek idegen gyerekek közé, akár „rossz társaságba”, így megnő a veszélye a droghasználatnak is.

A rokonok is veszélyesek lehetnek

Bár többnyire az idegenektől féltjük a gyerekeket, az ismerősök, rokonok is veszélyt jelenthetnek. A pszichológus szerint a legtöbb esetben ugyanis nem idegenek, hanem saját családtagjaik, rokonaik azok, akik bántalmazzák, zaklatják a rájuk bízott gyerekeket. A gyerekkori abúzusról szóló cikkünkben bővebben is olvashatsz erről