Heves érzelmekre számítani lehet egy szüléssel foglalkozó filmsorozatban, a meghatódás nem volt számunkra meglepő. Minden kisbaba születésénél hatalmas amplitúdóval törtek fel belőlünk az érzések: Hadas Kriszta rendszerint pityergett, én rendszerint vigyorogtam az eufóriától, mint a tejbetök. Ám volt olyan szituáció, amikor vinnyogtunk a röhögéstől, és olyan is, amikor együtt sírtunk a mamával.

Sírva röhögős érkezés

A legemlékezetesebb szülésünk talán Ajtai Bernadett Mannácskájának születése volt, a 2. évadban. Hideg februári éjszaka, hajnali 2 körüli riasztással.

Ám nem a kevés alvás utáni nyúzott ébredés miatt emlékezetes, hanem azért, mert 20 percet röhögtünk a szülés előtt. Nem túlzok: vinnyogtunk, összeszorított lábbal küzdöttünk a bepisilés ellen, annyira röhögőgörcsöt kaptunk. Nem találtuk meg ugyanis a szülőszobát - 20 percen keresztül. Éjjel. A Honvédkórházban. Négyen. (Plusz a kifelé készülődő Manna.)

Manna babaForrás: Jön a baba

Kabátban, táskákkal, kamerával, álmosan, a sötétben - előbb még csak csendesen kuncogva, lopakodva a folyosókon, hogy ne ébresszük fel a betegeket - róttuk az emeleteket, lifteztünk a 2. és a 4. emelet között, több különböző lifttel is, és képtelenek voltunk ott és úgy befordulni a sarkon vagy a lépcsőnél, hogy a kellő helyen bukkanjunk ki. Végül egy éjszakás nővér megszánt minket, és szinte szó szerint kézen fogva vezette Bernadettet (és minket) a szülőszobára. Ahol már komolyan aggódtak értünk, ugyanis a portától tudták, hogy 20 perce elindultunk!

Végül Manna nagyon gyorsan, továbbra is a jó hangulatú társaság várakozása közepette csendesen, - ha költői lennék, azt mondanám, arcán mosollyal - látta meg a napvilágot. Pontosabban a szülőszoba fényeit - de a költő túlzások már csak ilyenek, nem tűrik a valóságot, viszont szépek. Szép szülés volt.

Bernadett utólag, a filmjüket nézve is sokat nevetett a különös antrén, azt mondja, imádja, hogy így sikerült a szülésindulás, ez annyira jellemző rá, hogy a barátai azt mondták: "mindenki azonnal rám ismert, mert így, röhögve ügyetlenkedni is csak én tudok". Ezt mondjuk cáfolnunk kell, mi is képesek vagyunk rá Hadas Krisztával bármikor, de valóban illett Berni laza karakteréhez ez a "megszülök a folyosón mindjárt" 20 perc.

Berni és MannaForrás: Jön a baba

És azóta?

Manna mindjárt féléves! Sok anya szeretné elkérni Berni csodareceptjét, mert Manna szuperül alkalmazkodott a mozgalmas életet élő családhoz, irigylésre méltóan nyugis baba. Berni ezt mondja az öttagú család életéről:

"Lassan fél éve, hogy nagycsaládosok lettünk. Még mindig furcsának érzem kimondani, hogy, igen, három gyerekünk van. Mozgalmas hat hónap van mögöttük, amelyet Manna rendkívül jól visel. Gondolom, az eddig látottak/olvasottak alapján nem lepek meg senkit azzal, hogy nem nyugodtunk le, és nem váltunk otthon ülő típussá. Mannával dolgozni is remekül lehet. A tervezett kávézó (a filmben láthattuk, hogy baba-mama kávézót akar nyitni Berni - a szerk.) sajnos várat még kicsit magára, cserébe viszont sok rendezvényen csináljuk a gyereksarkot, hogy legalább így segítsük egy kis szabadidőhöz jutni az anyukákat.
Ezen felül családi napokat szerveztünk/szervezünk, hogy az apukákról se feledkezzünk meg. Manna az állandó társam. Édes teher - és a hangsúly a terhen van. Ő a legducibb gyerekünk a három közül. Minden fürdetés után azon mosolygok, hogy a leghosszabb rész a törülközés. Hurka, hurka hátán. Annak ellenére, hogy ilyen kis gombóc, rendkívül mozgékony. Pörög, forog, és egyfolytában "beszél" (vajon kire ütött ez a gyerek?), na meg szopizik, úton-útfélen.
Míra és Márkó imádják. Márkó sokat segít. Igazi nagyfiú, a nagy báty. Míra - ahogy a családban hívjuk, a harci csirke - minden szeleburdiságát igyekszik kordában tartani Manna közelében. Imádom nézni, ahogy szeretik egymást. Remélem, ez az odaadó szeretet életük végéig elkíséri őket. Így telnek a napjaink, sok szép és kevésbé szép helyen fordulunk meg, van, hogy kézről kézre jár, van, hogy a hordozójában alszik, de minden nap mosollyal zárul. Igen, nagycsaládosok vagyunk, igen, három gyerekünk van!"

Berni a gyermekeivel és a stáb egy része, Kéky Kira és Moór PéterForrás: Jön a baba

Hadas Kriszta és a köldökzsinór

Más okból volt nagyon emlékezetes az egyik szegedi szülésünk. Klaudia érzelmi élete - csöpp eufemizmussal - elég viharos és zavaros volt a várandósság alatt, így már az is nagyon nagy dolog volt, hogy a születendő baba apukája eljött a szülésre. Ám Klaudia - hogy ne legyen annyira kiszolgáltatott helyzetben a (volt) párja előtt, kiküldte a folyosóra Attilát.

Sokféle vajúdást láttunk, hallottunk, most már mi is úgy gondoljuk, hogy nemcsak arról van szó, hogy más a nők fájdalomtűrő képessége, hanem van, akinek jobban fáj, van, akinek kevésbé. Van, akinek 1-2 óra alatt sikerül kitágulni, másnak akár 8-10 is kellhet ehhez - és ez csak az, amit mi magunk láttunk. Szóval ki milyen szerencsés. Klaudia nem vacakolt - ha lehet ilyet mondani, hiszen nem igazán az akaratán múlik ez az ember lányának -, szóval elég gyorsan haladt - viszont nagyon fájt. Jobban, mint az első szülésénél, a most már 14 éves Dórinál. És Klaudia nem tartozik azok közé (bevallom én sem!), akik a vajúdást csendben tűrnék. De ezek a kiáltások egyrészt megszokottak a szülőszobán, másrészt pedig teljesen természetesek. Nem volt csendes szülés - de nem emiatt ég bele a retinánkba örökre, hanem amiatt, hogy - mivel az apa a folyosón volt - a köldökzsinór átvágásának nemes feladata Hadas Krisztára hárult. Aki látta a filmet, emlékszik rá, hogy ez milyen megható dolog volt!

Kamilla, Klaudia kislányaForrás: Jön a baba

És azóta?

"Az élet 2 gyerekkel nem egyszerű" - mondja Klaudia, aki kisbabával asszisztálta végig 14 éves kamaszlánya ballagási előkészületeit és az ünnepséget.
"Hiába a 14 év korkülönbség, mégis érződik a féltékenység Dóri részéről. Bár tényleg rengeteget segít, és szereti is a kishúgát, de talán így kamaszként kicsit nehezen viseli, hogy nem csak ő van a figyelem középpontjában."

Klaudia valahogy mégis nagyon ügyesen lavíroz a két különböző korú lánya között, itt is egy kis szeretet és figyelem, ott is egy kis babusgatás. Kamilla - mert így hívják a Jön a baba kamerái előtt született kislányt - szépen gyarapodik, ügyesen kezdi felfedezni maga körül a világot, és nem mondható nehéz esetnek. Talán ez egy kis kárpótlás azért, hogy Klaudia élete viszont nehéz.

Szóval nem győzzük megköszönni a sorozat édesanyáinak, hogy részesei lehettünk ennek a csodának, és hogy ennyi pozitív érzelemmel ajándékoztak meg minket.