Újrahasznosítás, fenntarthatóság, biológiai lábnyom, fair trade – mind olyan fogalmak, amelyek a társadalmi felelősségvállalást és az ökotudatot hivatottak erősíteni a 21. század emberében. Ezúttal három olyan magyar tervezőt kérdeztünk, akik valóban komolyan veszik ezeket a hívószavakat. Vallják: a természet jogait tiszteletben tartva akarnak alkotni.

WYHOYS

WYHOYSForrás: WYHOYS

Milyen irányelvek alapján építetted fel a márkát?A WYHOYS elsődleges célja, hogy kitörjön a felgyorsított fogyasztói társadalom pazarló életstílusából, és organikus öltözködési alternatívát kínáljon. Küldetésem, hogy kollekcióról kollekcióra olyan globális környezeti-szociális problémákra hívjam fel a figyelmet, amely világunk természetes folyamatainak felborulásához vezet. A társadalmi felelősségvállalás a brand missziójának meghatározó része, ennek érdekében minden kollekció bevételének egy része a választott inspirációhoz kapcsolódó alapítványhoz kerül, így támogatva azokat a szervezeteket, akik a probléma közvetlen megoldásáért küzdenek. Amellett, hogy a márka meghatározó irányelve az organikus anyaghasználat és kivitelezés, a kollekciók egyéni atmoszférája és a különböző technikák egyedi ötvözése együtt adja a WYHOYS egyedülálló hangját.

Forrás: WYHOYS

Hogyan érett meg benned a gondolat, hogy egy olyan márkát indíts, ami a fenntarthatóságról, a környezettudatosságról szól?A környezettudatos életmód fokozatosan alakította át a mindennapi szokásaimat. Míg a magánéletem teljesen átalakult, addig a szakmai életemben nem történt ilyen jellegű változás, egészen addig, amíg nem tudatosult bennem, hogy már más értékek vezérelnek, amelyek a tervezői hitvallásomra is hatással vannak. Újra kellett tehát definiálnom, hogy mit jelent számomra a divat, és milyen üzenetet szeretnék kommunikálni vele az emberek felé. A divat sok szemszögből az önkifejezésről szól, olykor elég egocentrikus és óriási befolyással bír. Tervező művészként továbbra is fontos számomra az önkifejezés, de már csak olyan keretek között mozogva, amelyeken belül nem sértem meg más emberek és a természet jogait. Elsősorban az értékteremtésről szól, ami együtt jár a fogyasztás lassításával és a realizálható profit mennyiségének csökkenésével.

Forrás: WYHOYS

A divatban egyáltalán mennyire élnek manapság ezek a szavak? Úgy gondolom, hogy ahogyan a szépségiparban, vagy éppen a táplálkozásban, úgy a divatban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap az organikus vonal, hisz ha nagyon lassan is jön a változás, de egyre nagyobb az érdeklődés a fair trade márkák iránt. Az organikus, bio, fair trade stb. szavak használata azonban sok esetben csak márkafogásként szerepel a márkák designidentitásában, ezzel megtörve az emberek bizalmát. 

Mi a tapasztalatod, hogy fogadja a közönség a márkát és a termékeket?

A márka fogadtatása idáig nagyon pozitív, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, például Dániában, ahol a Koppenhága Fashion Week két divatbemutatóján is részt vehettem a debütáló kollekcióval.

Forrás: WYHOYS

Szerinted mennyire látják át a magyar emberek, hogy komoly a baj?Szerintem nem kérdés, hogy egyre többen szembesülünk azzal, hogy nem jó irányba haladunk. Az viszont, hogy mennyire van az embereknek ereje arra, hogy változtassanak akár csak egy kis dolgon, ami ugyan környezettudatosabb megoldás lenne, viszont több erőfeszítéssel, vagy éppen kényelmetlenséggel járna, már sajnos nagyobb kérdés.

Forrás: WYHOYS

Hogyan lehetne még inkább tudatosítani bennük, hogy a fenntarthatóság útjára kell lépnünk?Szerintem nagyon fontos, hogy folyamatosan tudatosítsuk mindenkiben azt, hogy valójában milyen következményei lehetnek annak az életnek, amit most élünk. Ahhoz, hogy az emberek ne csak megértsék, hanem beépítsék ezeket a gondolatokat a tudatukba, és használni is tudják azokat, ahhoz időre van szükség. Ez egy hosszú folyamat, úgyhogy a kitartás és az elhivatottság elengedhetetlen.

NES

Forrás: NES

Milyen irányelvek alapján építetted fel a márkát?A legfontosabb szempont az volt, hogy a lehető legkörnyezetbarátabb legyen a márka. Ehhez természetes anyagokat használok, mert ezek jól bomlanak le, ami egy fontos dolog a cipőgyártásban, ahol az egyik legnagyobb probléma az, hogy a sok komponens miatt nehéz azok szeparációja, így nehéz az újrahasznosítás, sok esetben nem is lehetséges. Tehát olyan anyagokat választok, amik le tudnak bomlani, ha egyszer eldobjuk a cipőt. Például növényi cserzésű, komposztáláshoz előaktivált környezetbarát bőröket. A másik fontos szempont a tartósság, hogy sokáig tudjuk viselni a NES cipőket. Ezért egyrészt nagyon odafigyelünk a gyártás minőségére, másrészt amíg lehet, javítjuk a cipőket, életre szóló garanciát vállalunk rájuk. A harmadik fontos szempont, hogy helyben legyen a gyártás, ellenőrizhető körülmények között, illetve hogy ezzel is kíméljük a környezetet, ne kelljen fölöslegesen utaztatni az alapanyagokat és a készárut. Mi Nyíregyházán gyártunk egy kis, 28 főt foglalkoztató üzemben, ahol mindenkit ismerek személyesen. Az üzemet meggymaggal fűtik, az elektromosság egy részét napelemekből nyerik, illetve elítélteket is betanítanak, foglalkoztatnak.

Forrás: NES

Hogyan érett meg benned a gondolat, hogy egy olyan márkát indíts, ami a fenntarthatóságról, a környezettudatosságról szól? A NES-t 2004-ben alapítottam, mindig természetes alapanyagokat használtam, és sosem gyártottam nagy szériában. 2007-ben kezdtem tudatosabban foglalkozni a fenntarthatósággal. 2008-ban jelent meg az első újrahasznosított bőrökből készült táskakollekcióm, majd több cipőkollekció következett. 2010-ben teljesen leállítottam a sorozatgyártást, csak egyedi igényekre szabott cipőket és táskákat gyártottam 5 évig. 2015-ben, amikor újraindítottam a kis sorozatokat, azzal a határozott elképzeléssel tettem, hogy etikus körülmények között készült, kényelmes, de kifinomult vonalú környezetbarát cipőket készítsek.

Forrás: NES

A divatban egyáltalán mennyire élnek manapság ezek a szavak? Abszolút élnek, ugyanúgy, mint más területen, itt is egyre több embert foglalkoztat a fenntarthatóság.
Mi a tapasztalatod, hogy fogadja a közönség a márkát és a termékeket? Az én klienseim önmagukat jól ismerő, tudatos nők, akik tisztában vannak a saját igényeikkel, ebből kifolyólag egyrészt nagyon pontos az ízlésük, másrészt eljutottak oda, hogy érdekli őket, honnan jön, hogyan készül az a termék, ruha, cipő, egyéb tárgy, amit használnak. Úgy érzem, egyre több embert érdekelnek ezek az aspektusok, mindenki nyitottan, érdeklődve fogadja a márkát, akkor is, ha esetleg most még nem vásárol.

Forrás: NES

Szerinted mennyire látják át a magyar emberek, hogy komoly a baj? Ugyanannyira, vagy ugyanannyira nem, mint máshol a „civilizált" világban. Hogyan lehetne még inkább tudatosítani bennük, hogy a fenntarthatóság útjára kell lépnünk? Szerintem már az óvodában el kellene kezdeni ennek tudatosítását, jó példával „tanítani”. Szóval szerintem az oktatásban van a kulcs.

Licorice

LicoriceForrás: Licorice

 

Milyen irányelvek alapján építettétek fel a márkát?

Pataki Erika: A legfontosabb az anyagválasztás, amely egyben a legnagyobb kihívás is volt – azaz, hogy mindenképpen újrahasznosított alapanyagot válasszunk. Az évek során az általunk tartott workshopokon sok anyaggal megismerkedtünk, de végül a gumibelső mellett döntöttünk. A kreatív újrahasznosítás mint környezetvédelmi tevékenység mellett törekedtünk arra is, hogy egy letisztult, egyediségében felismerhető, nőies márkát építsünk.

Hogyan érett meg bennetek a gondolat, hogy egy olyan márkát indítsatok, ami a fenntarthatóságról, a környezettudatosságról szól? Szolga Hajnal: Hosszú évek óta végzünk környezeti neveléssel összekötött újrahasznosító workshopokat és számos fenntarthatóságról szóló kurzusokat, filmklubot, kiállítást szerveztünk. Minden általunk előállított tárgy vagy akció környezettudatos szándékkal született, de a Licorice vált egyedül piaci termékké, mert elért egy professzionális minőséget és arculatot.

Forrás: Licorice

A divatban egyáltalán mennyire élnek manapság ezek a szavak? P.E.: A divat az egyik legnagyobb környezetszennyező ipar, azonban szerencsére megjelent itt is, és egyre népszerűbb a környezettudatosság, az újrahasznosítás fogalma. A tervezők között egyre többen alkalmaznak környezetbarát anyagokat, illetve újrahasznosítási technikákat. A nagy divatcégek tömeggyártásáról, ázsiai alkalmazottjaik munkakörülményeiről szóló cikkekkel szinte hetente foglalkozik a sajtó, tehát úgy tűnik, elindult egy folyamat, amely felhívja a figyelmet a rossz vásárlási szokásokra és a tömeggyártás visszásságaira.

Mi a tapasztalatotok, hogy fogadja a közönség a márkát és a termékeket? Sz.H.: Szélsőségesen, ugyanis vagy viszolyognak tőle, vagy imádják. Tapasztalatom szerint az érettebb nők köre a közönségünk, akik már nem a mainstream divathullámot követik, hanem az egyedi stílusra törekednek, és emellett környezettudatosak és bátrak is egyszerre.

Forrás: Licorice

Szerintetek mennyire látják át a magyar emberek, hogy komoly a baj? PE: Szerintem a többség már tisztában van a dolgokkal, azonban a vásárláskor nagyban befolyásolja őket a pénztárcájuk is.

Hogyan lehetne még inkább tudatosítani bennük, hogy a fenntarthatóság útjára kell lépnünk? Sz.H.: Amennyiben a termék tekintetében nézzük, legszerencsésebb, ha személyesen árusítjuk, így lehetőségünk van felébreszteni az érdeklődőkben egy általános környezeti felelősségvállalást. Emellett számos workshopra, képzésre, rendezvényre van szükség, hogy a gyakorlatba épülhessenek alapvető környezetvédelmi rutin folyamatok.

A világmárkák is beszállnak

Marks&Spencer

A brit divatmárka 2012-ben elindította Plan A 2020 programját azzal a célkitűzéssel, hogy a világ legfenntarthatóbb kiskereskedelmi cége legyen. Ennek része a most Magyarországon is meghirdetett ruha-újrahasznosító program, amely számos más országban már sikeresen működik. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse azt a több tízmillió tonnányi ruhamennyiséget, ami a szeméttelepen végzi.

A londoni Oxford Streeten található Marks&Spencer női osztályánForrás: AFP

A Marks&Spencer arra kéri vásárlóit, hozzák be üzletei valamelyikébe használt ruháikat – legyen az bármilyen márkájú és állapotú –, és tegyék azokat az erre a célra kihelyezett dobozokba. A vevők által visszavitt ruhaneműt az I:CO, a világ egyik vezető ruha-újrahasznosító vállalata dolgozza fel. Az összegyűjtött ruhák feldolgozása után befolyt teljes összeget a Marks&Spencer a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, felzárkóztatásával és integrációjával foglalkozó Van Helyed Alapítvány számára ajánlja fel. 

O'Neill

O'Neill Blue néven fut az a szervezett óceánmentő misszió, amit a legendás szörfmárka, az O'Neill indított. Az O'Neill Blue – Óceáni misszió keretein belül olyan újrahasznosított ruhákat vásárolhatunk, amelyeket bionikus, azaz tengerparti műanyag hulladékból készült szállal varrtak. Mindezt annak reményében is, hogy az évi 1 millió madár és több mint 100 ezer tengeri emlős, akik a szennyezések miatt elpusztulnak, megmenekülhessenek. 

O'Neill BlueForrás: us.oneill.com

Az első O'Neill Blue tavaszi kollekció board- és walkshortokat, valamint pólókat tartalmaz, amelyek 200 000 műanyag üveggel kevesebb szemetet jelentenek a világ tengerpartjai számára. A program megálmodói azt remélik, hogy nemcsak ennyivel járulhatnak hozzá az óceánok tisztaságához, hanem missziójuk inspiráció lesz vásárlóik számára is egy környezettudatosabb életre és az óceánok tisztaságának megőrzésére.