A döntés című könyv írója holokauszttúlélő, aki a Felvidéken található Kassán született, de már 1949 óta az Amerikai Egyesült Államokban él és pszichológusként praktizál.

2017-ben jelent meg a világszerte azóta is nagy népszerűségnek örvendő könyve, A döntés, amelyet mind a mai napig rajongók ezrei imádnak. A könyv sokak számára nagy segítséglehetett az elmúlt két évben, hiszen főként a traumák feldolgozásáról szól. Az írónő holokauszttúlélőként részletesen beszámol arról, mi mindenen ment keresztül élete legnehezebb időszakában, és hogyan élte túl a haláltábort. Egyedül idősebb nővére nyújtott támaszt számára, végig fogták egymás kezét a legnehezebb időkben is. Edith Eva Eger végül megbocsájtott fogvatartóinak, szülei gyilkosának. Azóta pedig pszichológusként arra tanítja a pácienseit, hogyan bocsássanak meg a múltban történt események miatt.

Edith Eva EgerForrás: AFP/Robin Van Lonkhuijsen

Vajon Edith Eva Eger hogyan küzdötte le félelmeit?

Az írónő következő könyve, Az ajándék szintén nagy sikernek örvend, amelyben gyakorlati tanácsokat kapunk arra vonatkozóan, hogyan szabaduljunk meg a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól.

A szabadság alapját szerinte az az erő jelenti, amelynek alapján mi magunk dönthetünk arról, hogyan válaszolunk a rémületre és reménytelenségre. 

A legbénítóbb börtönbe mi magunk zárhatjuk be saját magunkat az elménk által. Ezektől a gondolatoktól nagyon nehezen lehet megszabadulni. A könyvben viszont kapunk néhány gondolatébresztő támpontot, amellyel a szerző segít a meglelelő útra terelni bennünket. Számos hétköznapi példán keresztül mutatja be, mások hogyan küzdöttek meg saját magukkal és hogyan győzték le félelmüket. A múltunkra Edith Eva Eger szerint nem szabad börtönként gondolnunk, és semmiképp sem szabad ragaszkodnunk hozzá. A legjobb megoldás az, ha nem kapaszkodunk bele a régi történésekbe, hanem elengedjük azokat, így pedig megajándékozzuk magunkat ezzel a felszabadító érzéssel. Az írónő szerint a legrosszabb körülmények hozzánk ki belőlünk a legtöbb jót. Auschwitz például megadta számára a lehetőséget, hogy fejlessze a belső erejét. Nem élhetünk örökös félelemben, mert a félelem és szeretet nem férnek össze. Egy gyermek sem születik félelemmel, mert a félelmet tanuljuk. De ahhoz, hogy szeretni tudjunk, meg kell tanulnunk elengedni. Ez nem csak, hogy felemelő érzés, de segít lelkünk gyógyulásában is. Ahhoz, hogy sebeink begyógyuljanak, ez a belső munka elkerülhetetlen. Figyeljünk arra, hogy mit gondolunk magunkról, hiszen az belső kémiai változásokat idéz elő bennünk, ami lehet pozitív, de negatív is.

Forrás: Libri

A szerző bemutat néhány érzést és lelki állapotot, amelyek leginkább börtönbe zárnak bennünket. Ilyenek a félelem, düh, gyász, stressz, szégyen. Természetesen nem hagy magunkra megoldás nélkül. A 93 éves írónő a mai napig azt érzi, hogy még mindig nem érkezett meg, és minden nap reméli, hogy egyre jobb hallgatóság lesz és annyira együttérző, amennyire csak lehet. Rengeteg olyan történettel találkozik nap, mint nap, ahol fontos a szülőkkel való megbékélés, mert mindannyian félig anyánk és félig apánk vagyunk. Hiába is menekülnénk előlük, ők mindig bennünk élnek.