December óta felvételi lázban égnek az általános iskolások, a nyolcadikosok január 22-én írták meg a központi felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A következő lépés az intézményválasztás. Mit tehet a szülő, ha nem úgy sikerült a vizsga, ahogy azt várták, a gyereknek sokkal kevesebb pontja lett, mint amivel számoltak?

Rengeteget készültek a felvételire, sokaknak mégsem úgy sikerült a központi, ahogy szerették volna. Márpedig a vágyott iskolában számítanak a vizsgapontok is, ezért sok család fogja most a fejét: mit tegyen, be merje-e adni az eredeti intézménylistát, vagy változtasson rajta, hogy a gyerek ne olyan helyre kerüljön, ahova biztosan nem szeretne: „gyűjtőiskolába".

Eppel-Pásztor Adrienn pszichológusForrás: Facebook/Eppel-Pásztor Adrienn pszichológus

Eppel-Pásztor Adrienn pszichológus a központi felvételi vizsgák előtt összeállított egy munkafüzetet a gyerekeknek, hogyan készüljenek fel testileg-lelkileg életük első nagyobb megmérettetésére. Ám egy vizsgán mindig vannak olyan tényezők, melyekre nem lehet felkészülni, és olyan helyzetet teremtenek, ami miatt a családnak új felvételi stratégiát kell kidolgoznia. Erről kérdeztük a szakembert:

„Fontos tudatosítani, hogy az, hogy a felvételi feladatsor nem úgy sikerült, mint ahogyan azt előzetesen tervezték, vagy várták, nagyon sok tényező összessége" - mondja Adrienn, hozzátéve, hogy a felvételi időszakban nemcsak a feladatsor megoldásával, hanem az időszakot körüllengő általános elvárásrendszerrel is szembe kell nézniük a gyerekeknek, ami szintén vizsgaszorongást okoz számukra:

Bizonyítaniuk kell képességeiket, ismereteiket, és a kudarctól való félelem bénító is lehet számukra, hiszen úgy érzik, egyetlen alkalmon múlik minden, nincs több lehetőség.A pszichológus szerint természetes, hogy mint minden változás, vagy bizonytalan élethelyzet, a felvételi időszak is stresszel jár, kihívásként, megterhelésként élhetjük meg, így az ehhez hasonló szituációkban új megoldási és működési stratégiákra van szükség. Ugyanakkor az, hogy a központi felvételi dolgozat nem úgy sikerült, ahogy reméltük, önmagában még nem ok az aggodalomra:

A gyermek helyzetét az írásbeli felvételi megírása után az határozza meg, hogy a korosztályából ugyanannyi vitt pontszámmal abban az évben hányan írtak hozzá hasonló, nála jobb, vagy kevésbé jó feladatlapot. Ráadásul minden iskola más és más szempontokat, más és más hangsúllyal vesz figyelembe."

Van, ahol inkább a matematika feladatsor, máshol a magyar írásbeli tesztsor a fontosabb, de az is előfordulhat, hogy mindennél jobban számít a szóbeli vizsga értékelése, vagy egyáltalán nem számítanak a központi vizsgaeredmények, csak a hozott jegyek.

A pszichológus szerint természetes, hogy mint minden változás, vagy bizonytalan élethelyzet, a felvételi időszak is stresszel járForrás: Shutterstock

Tehát az adott iskola elvárásrendszerétől függően érdemes mérlegelni, hogy pontosan ugyanezt a sorrendet, intézménylistát adjuk le, vagy módosítsunk rajta - javasolja Adrienn. 

Szülőként magunkban is tudatosítanunk kell, hogy nem történt semmilyen végzetes hiba. Az első és legfontosabb dolgunk, hogy változtassuk meg a gondolkodásmódunkat, és kezeljük helyén a felvételi súlyát. Ez azt jelenti, hogy bár tudjuk, hogy maga a felvételi egy fontos mérföldkő a gyerekek életében, ám csak annyit határoz meg, hogy gyermekünk hol kezdi meg tanulmányait: „Mi a kezdőpontja annak az útnak, amit élete során a vágyott célja irányába és érdekében tesz, tehát nem azt mutatja meg, hogy sikeres, vagy sikertelen lesz-e egy adott iskolában.

Hogy mi válhat belőle, azt egyedül ő és a szülői támogatás, bátorítás határozza meg.  

Ám hiába tudja a szülő, hogy ez nem a világvége, a gyermek ettől még rosszul érezheti magát a gyengébb teljesítmény miatt, ezért a szakember szerint fontos, hogy a lelkével is törődjünk: „Ha a felvételi feladatsor nem sikerült jól, engedjük meg, hogy megélje a benne lévő érzéseket, illetve szavakkal, tettekkel is fejezzük ki, hogy együttérzünk vele, mellette állunk és tudjuk, milyen nehéz, hogy másképpen tervezte a felvételit. Mondjuk el, hogy teljesen érthető, ha most dühös, szomorú, csalódott, sőt, még irigy is lehet amellett, hogy örül barátai esetleges sikereinek.

Hiába tudja a szülő, hogy ez nem a világvége, a gyermek ettől még rosszul érezheti magát a gyengébb teljesítmény miattForrás: Shutterstock

Szülőnek lenni nemcsak öröm, hanem aggódás is, hiszen a legjobbat akarjuk a gyermekeinknek, a felvételi esetében is fontos azonban, hogy különválasszuk saját félelmeinket a gyermekünk aggodalmaitól: „Gondoljuk végig, hogy mit szeretnénk, milyen tulajdonságokkal, képességekkel, értékekkel rendelkezzen gyermekünk az iskolából kikerülve, és ennek alapján támogassuk, bátorítsuk őt. Ugyanakkor biztosítsuk arról, hogy egy feladatsor nem mutatja meg, hogy egyébként például milyen kiegyensúlyozott a társas kapcsolataiban, mennyire sok energiát fektet a tanulásba, milyen jó szociális készségekkel rendelkezik.

Nem ez teszi őt értékessé, vagy értéktelenné - hangsúlyozza a szakember.

Saját aggodalmunkat  ne vele osszuk meg, ahogy azt se, hogy mit és hogyan kellett volna csinálnia, és soha ne hasonlítgassuk őt másokhoz! 
Helyette meséljünk neki saját történeteket, korábbi tapasztalatokat, mondjuk el, mi egy-egy ilyen helyzettel hogyan küzdöttünk meg. Beszélgessünk a további teendőkről és lehetőségekről, melyek során közösen számba vehetjük, hogy egy adott, akár az eredeti listánkon nem szereplő iskolának milyen előnyei és hátrányai lehetnek -
tanácsolja Eppel-Pásztor Adrienn pszichológus, hozzátéve, hogy ebben az időszakban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy gyermekünk érdeklődési köre, illetve értékei, képességei megerősödjenek, és hogy ő maga fogalmazza meg, hogy mi teszi őt egyedivé, különlegessé, és mi az, amiben igazán ügyesnek érzi magát.