Dr. Pukoli Dániel: "A migrénes rohamok megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthetők, akár meg is szüntethetők"

— Mi okozhat a fejfájást?

— Két fajta fejfájást különböztetünk meg: az elsődleges fejfájás az, amit önmagában, egy adott tényező vált ki, a másodlagos fejfájás pedig egy már meglévő betegség miatt alakul ki, ilyen például, amikor egy felsőlégúti betegség miatti köhögés hatására az agyban az intracraniális nyomás nő, ami fájdalmat okoz a fejben. A leggyakoribb fejfájás a tenziós fejfájás, amit a stressz okoz, és ami Magyarországon a leggyakoribb elsődleges fejfájástípus. Ilyenkor a tarkó és fej izmai a stressz miatt összehúzódnak, ami fájdalomhoz vezet. A második legtöbbször előforduló, elsődleges fejfájástípus a migrén.

— Milyen tünetekkel jár a migrén, miben más, mint a többi fejfájás?

— A migrénnek két fő típusa van: az aura nélküli és az aurával járó migrén. Visszatérő, jellemzően féloldali, lüktető jellegű, közepes-súlyos erősségű fejfájásos rohamok jellemzik, melyekhez gyakran hányinger, hányás, fény-és hangérzékenység (foto- és fonofóbia) is társul. Megelőzheti az úgynevezett aura-tünetek, mint amilyen a szikralátás, illetve beszűkült látótér, de akár beszédzavar is. A tünetek sokszor a stroke tüneteit utánozzák.

— Milyen gyakori az előfordulása, és kik hajlamosabbak a migrénre?

— A migrén előfordulási gyakorisága (prelevanciája) nagyjából 10-12 százalékra tehető, tehát hazánkban 1-1,2 millió migrénes beteggel számolhatunk. A migrén kialakulása nőknél 3-4-szer gyakoribb, mint férfiaknál – közülük is leginkább a 20-50 év közötti hölgyek érintettek, ebben a csoportban akár 20-25 százalék is lehet a betegség előfordulása -, és a panaszok megjelenése is különböző lehet. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy nők esetében az elsődleges fejfájásbetegség kialakulása gyakoribb, és az első migrénes rohamot általában visszatérő rohamok követik. A jelenség hátterében a hirtelen fellépő hormonális változások szerepét feltételezik, melyek általában a pubertás alatt vagy után alakulnak ki.

Migrénes rohamot válthat ki a menstruációs ciklus, a várandósság és a menopauza alatti ösztrogénszint-változás is. Emiatt sok nő a hormontartalmú készítményekhez nyúl a fejfájásos panaszok csökkentésének érdekében. Ám, mivel az aurával járó migrén esetén kissé magasabb a stroke kialakulásának kockázata, melyet az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlók alkalmazása tovább növelhet, ezért hosszú évek óta tartó vita övezi a hormonális fogamzásgátlók alkalmazását mind a terhesség megelőzés, mind a migrénes panaszok kezelésének céljából.
Az alacsonyabb ösztradiol tartalmú fogamzásgátlók mellett az elmúlt években megjelentek a csak progeszteron tartalmú hormonális fogamzásgátló tabletták is, melyek szemben a kombinált fogamzásgátló készítményekkel, nem növelik a stroke kialakulásának kockázatát. A csak progeszteront tartalmazó tabletták így megfelelő alternatívát képezhetnek a nők hormonális igényeinek kielégítésére anélkül, hogy ezzel egyidejűleg emelkedne náluk az agyvérzés kockázata.

— Mi válthat ki migrénes fejfájásrohamot?

— Többféle provokáló tényező ismert:

• az intenzív fizikai megterhelés, mely a migrénes fejfájást nemcsak kiválthatja, de súlyosbíthatja is;
• az időjárás-változás, azaz a frontok, a légnyomás- és a hőmérsékletváltozás;
• a pszichés, krónikus stressz vagy annak megszűnése: a stresszt és a túlfeszített helyzetet, például egy vizsgát követő pihenés, „nyugodt" állapot során az adrenalinszint hirtelen leesik, ami stressz-szituációt követő migrénes fejfájás kialakulásához vezethet;
• a fogamzásgátló készítmények szedése a hormonális fogamzásgátló tablettákban megtalálható ösztrogén hormon miatt;
• az alváshiány és rendszertelen alvás, de a túl sok alvás is fokozhatja a migrénes fejfájás kialakulásának esélyét;
• a menstruáció és a peteérés;
• az arra érzékenyeknek bizonyos élelmiszerek, mint az érett sajtok, a csokoládé, olajban sült ételek, tengeri ételek, az alkohol (különösen a vörösbor), az eper és a citrusfélék fogyasztása;
• a tartósítószerek (nátrium-glutamát) és a mesterséges édesítőszerek (aszpartám);
• a túl erős fény vagy zaj, illetve a szokatlan vagy kellemetlen;
• a rendszertelen étkezés és a fogyókúra okozta hirtelen vércukorszint leesés vagy ingadozás.

— Mi alapján állítható fel a migrén, mint diagnózis?

— A közhiedelemmel ellentétben egy típusos tüneteket mutató migrén esetén a kivizsgálás nem hosszadalmas folyamat. A neurológus kezelőorvos részletes, mindenre kiterjedő kórelőzmény felvételét követően belszervi- és neurológiai vizsgálatot végez. Amennyiben nem talál eltérést, illetve a panaszok egyértelműen migrénre utalnak, nincs szükség további vizsgálatokra, a diagnózis felállítható, és megkezdődhet az egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres kezelés megtervezése. Ha a neurológiai vizsgálat során eltérést találunk, képalkotó vizsgálatokat (koponya-MRI, -MRA), indokolt esetben egyéb szakorvosi vizsgálatokat is elvégzünk. Ám a klinikai gyakorlatban az esetek többségében ez utóbbiaktól (fülészet, szemészet, labor, belgyógyászat) migrén esetén csak ritkán várhatunk eredményt.

— Hogyan kezelhető, esetleg gyógyítható a migrén?

— A migrén nem múlik el, a gyerekkorban megjelenő fejfájásrohamokat sem lehet kinőni, akinek egyszer már volt rohama, annak valószínűleg később is lesz. A betegség nem gyógyítható, de jól kezelhető, és a migrénben szenvedő betegek kb. 70 százaléka a tünetek súlyossága és/vagy gyakorisága miatt kezelésre is szorul.

Terápiás szempontból megkülönböztetünk eseti és úgynevezett intervallum-terápiát.

Fontos, hogy a már kialakult fejfájás esetén a beteg egy lesötétített, zaj- és ingermentes szobában feküdjön le és pihenjen, illetve fájdalomcsillapító gyógyszer beszedése is javasolt, hiszen a migrén okozta fejfájás akár órákig is eltarthat.
Az eseti terápiával szemben az intervallum-terápia a migrénes rohamok megelőzésére, a rohamok súlyosságának csökkentésére szolgál. Ma már számos olyan gyógyszer áll rendelkezésünkre, mely hatékonyan csökkenti a migrénes fejfájást és az azzal járó egyéb kellemetlen tüneteket is.

Természetesen a migrént provokáló tényezők kiiktatásával sem minden esetben kerülhető el a fejfájás, már csak ezért is szükséges neurológus szakorvossal konzultálni a mielőbbi korrekt diagnózis felállítása és az optimális kezelés megválasztásának érdekében.