Ezzel az 5 mondattal buktathatod le a titkos utálóidat

A társas kapcsolatokban az egyik legizgalmasabb a rejtett játszmák felismerése. Mert valljuk be: nem mindenki vállalja fel nyíltan, ha utál. Inkább beveti a finom irónia vagy a szarkazmus pajzsát, netán a közömbösség álcája mögé rejti az érzéseit. A pszichológia szerint azonban a szóhasználatuk és a hangsúlyaik szinte mindig lebuktatják őket. Mennyire vagy jó emberismeretből?

Honnan tudom, hogy nem kedvel? Turbózd fel magad emberismeretből!

A „Nem akarok beleszólni, de…” kezdetű mondat például tipikus csapda. Ilyenkor már tudod, hogy a mondat második fele vagy kritika, vagy egy burkolt sértés lesz. Ugyanígy gyanús, ha valaki mindig a „De ne vedd komolyan!” mondattal zárja a beszólásait – ez az irónia mögé bújtatott ítélkezés iskolapéldája. A közömbösség is árulkodó lehet: ha minden sztoridra csak egy „Ja, értem.” jut, az nem a lelkes támogatás jele.

5 mondat, ami után gyanakodhatsz

„Nem rossz… de én máshogy csinálnám.”

Klasszikus szakértői beszólás, ami elsőre kedves tanácsnak tűnik, de valójában csak arról szól, hogy a másik finoman leértékelje a teljesítményed. A hangsúly legtöbbször a „máshogy”-on van, ami egyenlő azzal, hogy „rosszul csináltad”.

„Hát, ez is egy megoldás…”

A passzív-agresszió királynője. Ez az a mondat, amit akkor kapsz, amikor valaki már eltemette az ötleted, de nincs bátorsága nyíltan kimondani. Fordítás: „Szerintem borzalmas, de még nem vagyok készen a drámára."

„Te mindig ilyen érdekes dolgokat találsz ki?”

Ne hagyd, hogy a „mindig” és az „érdekes” becsapjon! Ez nem a kreativitásod dicsérete, hanem egy szép masniba csomagolt „te tényleg normális vagy?”. Az irónia itt csendben, de biztosan dolgozik.

„Na, megint te…”

Első hallásra akár kedves is lehet, de figyelj a hangsúlyra. Ha a szeme nem mosolyog, és inkább sóhaj kíséri a mondatot, akkor ez nem öröm, hanem fáradt beletörődés. Olyan, mintha egy kicsit sok lennél neki, és nem a jó értelemben.

„Vicceltem!”

Az all-in utálók védőernyője, amit azonnal előhúznak, ha a szurkálódás betalál. Így moshatják kezeiket, miközben a szarkazmus már megtette a hatását. A pszichológia szerint ez a „nem vállalom, de azért beléd szúrok” iskolapéldája.

Miért fontos mindezt felismerni?

Az emberismeret fejlesztése nem csak önvédelem. A társas kapcsolatokban tisztábban látsz, ha érted a személyiség mögötti szándékokat. Ha tudod, honnan jön a szarkazmus vagy a közömbösség, könnyebb eldönteni, hogy érdemes-e energiát fektetni az adott kapcsolatba. Végül is: miért adnád a legjobb éned annak, aki titokban a legrosszabbat gondolja rólad?