Egy anya, aki a 90-es évek szerint neveli gyermekeit: így csinálja

A végtelen képernyőidő, az addiktív videójátékok és a FOMO begyűrűzött az ártatlan gyerekkorba is. Az azonnali digitális visszajelzések világában ugyanis minden felgyorsult és hangosabbá vált, ez pedig sokat elvesz abból az egyszerűbb, mégis végtelenül szórakoztató gyermeki időszakból, amit a 90-es évek szülöttei olyan jól ismernek. Lehet úgy nevelni, mint pár évtizeddel ezelőtt, anélkül, hogy azt a gyerekek korlátozónak éreznék? Egy anya szerint igen, és azt is megmutatja, hogy a generációs különbségek ebből a szempontból cseppet sem számítanak!

Gyereknevelés régen, avagy ilyen a 90-es évek anyasága ma

Kristyna Cates, háromgyerekes édesanya és tartalomgyártó elhatározta, hogy olyan gyerekkorral ajándékozza meg a saját gyerekeit, amilyen anno az övé is volt. Példamutatással és a 90-es évek ingereivel kelti életre a mai modern világban azt a közeget, ami őt is formálta. Nincsenek se iPadek, se mesterséges intelligencia, csak a letisztult egyszerűség. Egyik videójában részletesen bemutatta, hogy mit is takar az ilyenfajta anyaság. Ráadásul nem éles váltással hozott új nevelési elveket a családi házba, a gyerekek kiskoruktól kezdve ebben nevelkednek. 

Így csempéssz egy kis 90-es éveket a gyermekeid életébe

Kristyna egyik legfontosabb szabálya, hogy a gyerekei sok időt töltsenek a szabadban. A 90-es években ez teljesen természetes volt, még hidegben is kint voltak a gyerekek a játszótéren, ment a fogócska, bújócska vagy a biciklizés. Akkoriban ez jelentette a szórakozást, ma azonban ritka látvány. Már az alsósok is inkább valamilyen közösségi platformon beszélgetnek, a közös személyes móka helyét pedig átvették az online játékok. A kinti, gyakran eszköztelen játékok azon túl, hogy fejlesztik a szociális készségeket, még a képzelőerő fejlődésében és az önállóság és felelősségvállalás kialakulásában is nagy szerepet játszanak. Kristyna pedig épp ezt adja vissza a saját gyerekeinek. 

Az amerikai édesanya természetesen nem tiltja a tévézést, de azt, hogy mit néznek a gyerekei, már igenis megválogatja. Ha képernyőidő, akkor csak régebbi, lassabb tempójú mesék jöhetnek szóba. Ezekben ugyanis nincsenek vibráló és harsány fények, másodpercenkénti vágások, a történetekből pedig árad a kedvesség és a nyugalom. A háromgyerekes család hétvégéi is lassabban telnek a mai kor átlagához képest. Nincs rohanás, csak a ráérős, palacsintaillatú reggelek, és a közösen megélt pillanatok. Az anya számára fontos, hogy gyermekei képesek legyenek értékelni az édes semmittevésben rejlő örömöt is, épp úgy, ahogy a 90-es években ő is tette.

A közös játékok terén is visszanyúlt a múltba, hiszen számos retró társasjátékot halmozott fel. Míg jó időben a család szívesen kirándul vagy játszik a kertben, az esőprogram mindig a 90-es évek nagy kedvencei, például a Cluedo vagy a Gazdálkodj okosan! Ezek pedig azon túl, hogy szórakoztatnak, fejlesztik a stratégiai gondolkodást, valamint edzik a figyelmet és a türelmet. Az egyik legkevesebb szokásuk azonban mégsem ez, hanem az egyszerű, mégis nagyszerű pizzaest. Minden héten tartanak egy olyan hétköznap estét, amikor az anyaság nem a vacsorakészítésről szól, nincs rohanás, se külön program, csak megrendelik a pizzát, és együtt vannak.

Kristyna módszerei, amikkel visszahozza gyermekei életébe a '90-es évek értékeit, egyszerűnek tűnnek, és a gyakorlatban is azok. Természetesen, ha most szeretnél átváltani, érdemes fokozatosan bevezetnek a nevelési újításokat. Kezd például egy lassú hétvégi reggellel, egy Ki nevet a végén? társassal, majd folytasd egy közös családi piknikkel. Jó szórakozást!