4 dolog, amit az X-generáció a telefonjaival művel, és amitől a Z-generáció kiborul

Sok 40 év feletti felnőtt nőtt fel olyan háztartásban, ahol csak egyetlen vezetékes telefon volt, ha volt egyáltalán. Ma pedig már szinte mindenkinek ott lapul a mobil a zsebében. A világ őrült gyorsasággal változik, és ahogy idősödünk egyre nehezebb tartani vele a tempót. A generációs különbségek miatt a Z-generáció ezt nehezen érti meg, és az idősebbek bizonyos mobilhasználati szokásait totál cikinek tartja. Mutatjuk melyik ez a négy szokás.
A korábbi generációk tanulják, a mostani generációk pedig már szinte az anyatejjel szívják magukba a mobiltelefonok világának minden tudását. Közöttük pedig jelentős digitális szakadék alakult ki abban, hogy a korkülönbség miatt ki hogyan használja és állítja be a telefonját. Íme, az a négy leggyakoribb dolog, amit az idősebbek csinálnak a telefonjukkal, és ami miatt a fiatalok gyakran felhúzzák a szemöldöküket.
Nem egyszer előfordul, hogy a zseblámpa véletlenül bekapcsol a mobilon, de az idősebbek ezt sokszor hosszú ideig észre sem veszik. Egészen addig, amíg valakinek véletlenül a szemébe nem világítanak. A zárolt képernyőn lévő gombok közül a zseblámpa könnyen eltávolítható, így véletlenül tuti nem fog működésbe lépni ez a zavaró funkció.
Ráadásul az boomereknél gyakran elmarad a fényerő szabályozásának beállítása is, így a telefonjuk a sötétben is úgy világít, mint egy erős reflektor.
Az idősebb korosztályból sokan az üzenetküldés vagy telefonálás után rögtön a zsebükbe vagy a táskájukba teszik a telefont anélkül, hogy megnyomnák az oldalsó gombot. Ennek pedig gyakran az a vége, hogy zsebből tárcsáznak valakit, akivel nem is akartak beszélni. Az automatikus zárolást érdemes a lehető legrövidebb időre állítani, hogy a telefon a lehető leggyorsabban lezárja magát. A Z-generáció számára az is felfoghatatlan, hogy miért nem állítanak be PIN-kódot a készülékre, hiszen számukra ez alapvető biztonsági lépés.
A Z -generáció nem szereti a kisregény hosszúságú üzeneteket. Az idősebbek, akik a papíralapú levelezés világában nőttek fel, hajlamosak mindent belesűríteni egy üzenetbe, és nem feltétlenül értik a rövid SMS-ek lényegét.
Az üzenethagyáskor a „senior screen syndrome” biztos jele, ha valaki bemutatkozik az üzenetben („Itt Anya”), vagy aláírja a nevét a szövegben.
Ez elkerülhető, ha felhagynak a felesleges kommenteléssel a csoportos chatben, és nem továbbítanak bosszantó dolgokat, például láncleveleket. Ha pedig szeretnének jó pontot szerezni a fiatalok szemében, érdemes megismerkedniük az emojik használatával, amelyek segítségével frappánsan és hatékonyan kifejezhetik a mondandójuk egy részét.
Akik a vezetékes telefonok világában nőttek fel, hajlamosak spontán telefonálni. Egy váratlan hívás a fiataloknak szorongást okoz, míg az idősebbeknél ez szinte ismeretlen. Ők bárhol és bármikor örömmel beszélgetnek a barátaikkal telefonon, a gyerekeikkel azonban már nem feltétlenül ez a legjobb kapcsolattartási mód. A mai fiatalok inkább kerülik a telefonálást, sokkal komfortosabbnak, gyorsabbnak és praktikusabbnak találják az üzenetküldést.
A generációk néha nehezen találják meg a közös hangot. A fiatalok lehet, hogy most kuncognak az idősebbek fura dolgain, de idővel rajtuk is kuncognak majd az őket követő generációk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.