Visel is ruhát meg nem is: a meztelen ruha története Marie Antoinette-től Bianca Censori pucérkodásáig


Az egyik kedvelt népmesében egy bölcs leány halászhálóban jelenik meg, teljesítve a kihívást, hogy legyen is felöltözve, meg nem is. Talán azok a nők is ezt az elvet követték, akik az évtizedek alatt meztelen ruhába öltöztek. Ugyanis a meztelen ruha története nem a modern vörös szőnyegen, hanem évszázadokkal ezelőtt kezdődött. Elkalauzolunk hát a pőre viseletek szemérmetlen történetében.

Amióta az ember elveszítette a szőrzetét és ruhát kezdet viselni, a meztelenség tabuvá vált, ám ez sem volt egységes a történelem során. Az ókori Görög olimpikonok rendszeresen meztelenül edzettek, a római fürdőkultúrában pedig általános volt az Ádám-kosztüm, de a tógák sem mindig bíztak mindent a képzeletre.
Azonban a kereszténység elterjedésével a szemérmesség lett mérvadó, bizonyos korszakokban már az is botrányt keltett, ha valakinek a csuklója villant ki.
Az első, sokat sejtető ruhákra egészen a 18. század végéig kellett. Ebben az erotikától túlfűtött korban, amikor a vallás szerepe kevésbé volt fontos, megjelentek az első szemérem elleni lázadók. Nem kisebb személy, mint Marie Antoiette francia királyné volt az, aki korabeli „meztelen ruhában” állt portrét, nem kis megrökönyödést kiváltva. Azonban esetében nem a ma ismert átlátszó anyagokat kell elképzelni, inkább a test vonalait követő, több rétegű muszlinruhát, melyet alsó ruházatként viseltek.

A francia forradalom végének ismeretében nem volt feltétlen jó taktika a királynétól ez a pőre viselet, mindenesetre érdekes, hogy a csatorna túloldalán, a régenskori Angliában egyenesen alig takaró fehérneműt viseltek a nők. A vékony muszlinruha alig hagyott teret a képzeletnek, egyes nők pedig direkt vizet spricceltek magukra, hogy vonalaik hangsúlyosabbak legyenek.
Amikor a viktoriánus korszak végén elterjedt a fürdőkultúra, a meztelenség tabuja is oldódni látszott, hisz az elázott fürdőruha láttatni engedte, amit látni kell. Azonban az igazi lökést a flapperek, valamint az ejtett derekú, a test vonalait követő kényelmes csőruhák adták a pucér ruhának. Egyik első képviselője Clara Bow némafilmsztár volt, aki merész szettekkel borzolta a közvéleményt.
Azonban igazi úttörőnek Josephine Barker volt tekinthető, aki színpadon szinte teljesen meztelenül lépett fel.
A harmincas években is folytatódott a meztelen ruhák története bár abban a korszakban a testhez álló, pánt nélküli ruhákat jelentette a fogalom. A trend folytatódott az ötvenes években, Hollywood aranykorában is, amikor Marilyn Monroe a „Happy Birthday Mr. President” című dalt egy testhezálló, bőrszínű, kristályokkal kirakott ruhában adta elő John F. Kennedy elnöknek. A szőke ciklon a Van, aki forrón szereti, valamint a Sylvia című filmben már a maihoz hasonló átlátszó ruhát viselt.

Az 1960-as évek végén berobbanó szexuális forradalom aztán újabb löketet adott a meztelen ruháknak: a női test megjelenítése a szexuális önrendelkezés, egyenrangúság, egy szóval a feminizmus szimbóluma lett. Jane Birkin átlátszó, fekete miniruhája semmit sem hagyott a képzeletnek a Szlogen című film premierjén, ám mégis Cher volt az, aki a meztelen ruhákat csúcsra járatta a hetvenes években. A polgárpukkasztó sztár többek között a MET, illetve Oscar-gálákon viselt meztelen ruhát.
Noha már hosszú évtizedekre visszamenő története volt, végül az ezredforduló ikonikus sorozatában, a Szex és New York egyik epizódjában kapott nevet a jelenség. Ugyanis a sorozat 1. évadának 6. részében Carrie Bradshaw egy spagettipántos, testszínű ruhában megy randira Mr. Biggel, és a ruhát a barátnői pucér ruhának nevezik. Ez a kifejezés végérvényesen rajta ragadt a túl sokat sejtető női viseleten.

A kilencvenes és kétezres évek sem maradhattak el ikonikus meztelenruha-pillanatok nélkül: Kate Moss az Elite modellügynökség partiján, Rose McGovan pedig az 1998-as MTV Video Music Awardson okozott felejthetetlen divatpillanatot.
Jennifer Lopez 2000-ben viselt meztelen ruhájának volt talán a legjelentősebb kulturális hatása, mivel a Grammy-díjátadós Versace-ruhaköltemény miatt fejlesztették ki a Google képkereső szolgáltatását.
A kétezres években aztán tovább folytatódott a meztelen ruha története, olyan hírességek útján, mint Halle Berry vagy Gwyeth Paltrow.
Napjainkra mintha átestünk volna a ló túloldalára: ma már nemhogy nem megbotránkoztató, de szinte már szokványos dolog, ha egy sztár pucér ruhát visel a vörös szőnyegen. Ugyan Rihannának, Kim Kardashiannak, Jennifer Lopeznek, illetve más hírességeknek is volt pár figyelemre méltó, jobban sikerült próbálkozása, az információs társadalomban ez már nem csapja ki úgy a biztosítékot, mint pár évtizede.
Nem csoda, hogy az utóbbi években jobbára csak kevésbé ismert celebek erőltetett próbálkozásai voltak az átlátszó darabok, arról nem is beszélve, hogy Bianca Censori meztelen ruhája a 2025-ös Grammy-díjátadón kimaxolta azt, amit a pőre viseletekből ki lehet hozni.
A kérdés már csak az, hogy van-e még jövője a pucér ruhának vagy végleg eltűnik a süllyesztőben?
Mindig is a polgárpukkasztás, valamint a megszokott társadalmi normák megkérdőjelezését szimbolizálta a meztelen ruha. Ezt jól érzékelteti, hogy jellemzően akkor nőtt meg a népszerűsége, amikor a társadalom, valamint a nők jogai átalakuláson mentek keresztül. Azonban egy olyan korszakban, amikor a trendek gyorsan váltják egymást és ideológiák, információk tengerében élünk, joggal merül fel a kérdés, hogy egy ilyen viseletnek van-e még létjogosultsága? A válasz abban rejlik, hogy képes lesz-e választ adni az információs társadalom kihívásaira.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.