Olyan durva ez a sorozat, hogy egy nő már kórházba került miatta − Bemutatjuk a Pluribust


Vannak sorozatok, amik kikapcsolnak. És vannak, amik bekapcsolnak benned valamit, amit jobb lett volna békén hagyni. A Pluribus határozottan az utóbbi. Az Apple TV+ új, 9 részes pszichológiai drámája akkora hullámokat vert, hogy nemrég egy skizofréniával élő nő kórházba került, miután túl intenzíven hatott rá a sorozat. Igen, ez már az a szint, ahol nem csak popcorn fogy.

A történet középpontjában egy világ áll, ahol az identitás, a kollektív tudat és az egyén határai veszélyesen elmosódnak. Nem sci-fi értelemben csillagközi, sokkal inkább ijesztően ismerős módon.
Szóval egy olyan világban, amelyet egy titokzatos, erőltetett „boldogsághullám” ostromol, Carol Sturka (Rhea Seehorn), egyike azon keveseknek, akik immunisak rá. Ezért szinte szuperhősként kénytelen felfedni, mi is történik valójában, ezzel megmentve az embereket az álboldogság csapdájától.
A Pluribus nem kisebb nevekkel érkezett, mint a Breaking Bad és a Better Call Saul alkotója, (Vince Gilligan) ami eleve garancia arra, hogy itt nem lesznek fekete-fehér karakterek és könnyű válaszok, hiszen azok a sorozatok is nagy sikert arattak – a Bryan Cranston házassága meg is szenvedte ezt a figyelmet.
A főszereplő nőalak (Rhea Seehorn) – akit a kritikusok már most az év egyik legerősebb sorozatkarakterének neveznek – brutális lelki utazáson megy keresztül.
A színésznő játéka nyers, kényelmetlen és fájdalmasan hiteles.
Nincs túljátszás, nincs kapaszkodó: csak egy ember, akinek a valósága darabokra hullik. Nem véletlen, hogy a sorozat mentális egészségről szóló diskurzusokat is újraindított.
A Pluribus közben szépen beleillik abba a trendbe, amelyben a nők végre nem díszletek vagy mellékszereplők, hanem a történet motorjai – hasonlóan ahhoz, ahogy a Dűne világában is újraértelmezték a női szerepeket. Itt viszont nincs hősies póz: csak túlélés van, kérdésekkel és következményekkel.
Mert ez az a sorozat, ami nem akar tetszeni. Nem akar rekordokat dönteni, bár könnyen lehet, hogy mégis fog. Inkább beléd mászik, és ottmarad. Mint Bob Odenkirk, a Better Call Saulból egy jó monológ végén: csendesen, de visszafordíthatatlanul.
A Pluribus nem könnyű, nem barátságos és nem ajánlott háttérzajnak. De ha szereted azokat a sorozatokat, amik gondolkodásra, vitára és önvizsgálatra kényszerítenek, akkor ez az egyik legfontosabb premier mostanában. Megnézni kockázatos. Kihagyni még inkább.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.