Heti útravaló Müller Pétertől 57. rész

Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.

Részegekkel nem lehet normális társadalmat, egészséges közösséget, de még egy jó zenekart sem csinálni. Érted, mi a baj - ugye? Nem az a probléma, ha valaki részeg. Hanem az, ha nem tudja, hogy részeg. Tántorog, és kívül keresi az okát: a másikban, a többiekben, a társában, az ismerősökben, az egész világban.

Részegségében azt képzeli, hogy minden történet róla szól. A többiek miatta élnek, őt szolgálják, és azért vannak, hogy neki jó legyen: én, én, én, én, én, nekem, nekem, nekem, enyém, enyém, enyém. Mindig, mindenben róla van szó. S ha hibát talál, az sohasem benne van.

Manapság mindannyian részegek vagyunk. Ezt nem én mondom, hanem Jézus Krisztus a Tamás evangéliumában. Leírom, mert nagyon fontos szöveg:

"A világ közepén álltam és kinyilatkoztattam magamat nekik testben. Mind részegen találtam őket. Nem találtam egyet sem köztük, aki szomjas lett volna, és a lelkem elszomorodott az emberek fiain, mert vakok voltak a szívükben, és látták, hogy üresen jöttek a világra, és azt keresik, hogy üresen is menjenek el. Most ugyan részegek, de ha lerázzák a borukat, meg fognak világosodni mégis."

Íme, a részegség jelentése. Ha részeg vagy, nem tudsz szeretni, és nem tudod, miért élsz. Vak a szíved, öntudatlanul létezel. Üresen, kábán, gépiesen, lélektelenül. Boldog pedig nem lehetsz, mert tántorogsz, és még az okát sem tudod.

Állj meg egy kicsit! Ne hidd, hogy körülötted forog a világ, és azt se hidd, hogy te pörögsz. Nem vagy magadnál, barátom. Nem tudtad - ugye? Most mondom. Találd meg magad! Akkor kezdődhet a tánc.