HPV: Megelőzhető, mégis százak halnak bele

Gyilkos vírus?

A méhnyakrák a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, melybe csak Magyarországon évente négyszázan halnak bele. Bár a rák kialakulásának természetesen több összetevője létezik, a nyolcvanas években kiderült, hogy legnagyobb bűnös a HPV nevű vírus: génjei ugyanis elősegíthetik a méhnyakrákhoz vezető kóros sejtszaporulat beindulását. A HPV elsősorban nemi úton terjed, és a szexuális életet élő nők 70-80 százaléka életében egyszer már biztosan találkozott vele. Az, hogy nem mindegyik esetben alakult ki méhnyakrák, annak köszönhető, hogy a százfajta altípus közül csak néhány okozhat rákot, és az is csak akkor, ha a szervezet nem képes leküzdeni a fertőzést, és a vírus hosszú hónapokra megtelepedhet a méhnyak környékén.

Túl sokan halnak bele

Csak 2008-ban félmillió új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak szerte a világon, és a betegek fele bele is halt a betegségbe. Hazánkban nagyjából ugyanez az arány. Évente több mint ezer esetet diagnosztizálnak, és 4-500-ra tehető a rákban elhunytak száma - miközben például Finnországban évente 1-2 nő hal bele ugyanebbe. A hazai magas halálozási aránynak két oka van: a HPV elleni oltás hiánya, és a legfontosabb: a rendszeres, ingyenes rákszűrő vizsgálat elhanyagolása. A betegség ugyanis kezdeti stádiumban igen jól gyógyítható, tüneteket viszont már csak akkor okoz, amikor nagy a baj. Az évekénti, pár perces nőgyógyászati rákszűrés tehát akár életet is menthet.

Tinédzserek veszélyben?

A HPV nemi úton terjed, így azok, akik gyakran váltogatják partnereiket, vagy túl korán elkezdik a nemi életet, nagyobb veszélynek vannak kitéve, ahogyan a dohányzó, fogamzásgátló tablettát szedő vagy különböző nemi betegségekkel élő nők is. Különösen riasztó adat, hogy a 14-15 éves korban kezdett nemi élet miatt a rák a húszas éveik elején járó, fiatal, gyermektelen nőknél is jelentkezhet, akik gyakran elbagatellizálják a rákszűrést. Az elhanyagolt, előrehaladott méhnyakrákot pedig sokszor már csak olyan műtéttel lehet helyrehozni, ami a későbbi teherbe esést vagy a szülést is nehezíti.

Dr. Zsirai László Attila szülész-nőgyógyász az oltás mellett a rendszeres rákszűrésre hívja fel a figyelmet: "A legtöbb nő odafigyel a rákszűrésre, még akkor is, ha sokszor figyelmeztetni kell őket, mikor is van az esedékes vizsgálat. Persze nagyon sok az elhanyagolt eset is, aki nem megy nőgyógyászati vizsgálatra akár évekig. Legtöbben azt gondoljuk, ha baj van, azt az ember megérzi. Csakhogy a nagyon súlyos betegségek, mint a rák, sokáig nem okoznak panaszt. Amikor pedig már jelentkeznek a tünetek, bizony lehet olyan előrehaladott az állapot, hogy a páciens már nem gyógyítható. A tinédzserek között pedig előfordul, hogy valaki már évek óta rendszeres szexuális életet él, és még nem látta nőgyógyász." A rákszűrés után pár héttel minden nő megkapja a citológiai leletet, amit gyakran nehéz értelmezni - pedig érdemes. "A leleten sok hasznos információ van, ezért fontos, hogy a páciensek nemcsak elmenjenek a rákszűrésre, de a lelet felől is érdeklődjenek."

A HPV vírus egyes fajtái elleni védőoltás körül legalább akkora vita alakult ki, mint az influenza esetében. Beadatása mégis életet menthet, így aki megengedheti magának, annak feltétlenül ajánlott - vallja a szakértő. "Örülnék, ha szélesebb tömegek számára is elérhetőbb lenne - egyelőre csak a tudatos életet élők és az orvosi javaslatot kapott nők kis csoportja oltatja be magát. Az oltás önmaga ugyan nem fogja megakadályozni a méhnyakrák kialakulását, de jelentős mértékben csökkentheti nemcsak a daganat kialakulását, hanem a kóros sejtátalakulást is. Az oltás elsősorban a fiatalok számára lenne fontos, akik vagy nem éltek még szexuális életet, vagy pedig ennek elején vannak. Számukra tényleg széles tömegekben elérhetővé kellene tenni."