Veszélyes kirándulás: ezek a növények égési sérüléseket okozhatnak a bőrön

Woman,Scratching,An,Itch,On,White,Background,.,Sensitive,Skin,
Shutterstock/Copyright (c) 2019 Dragana Gordic/Shutterstock. No use without permission. - Dragana Gordic
nyár bőrbetegség kirándulás UV sugárzás
Járjuk a természetet, vagy gyomlálunk a kertben, majd néhány óra múlva égési sérülés jelentkezik a karunkon, lábunkon, és fogalmunk sincs, mitől? Az égési sérülést okozó növények nemrég kerültek előtérbe a köztudatba, és sokszor orvosi ellátást igényelnek a problémák, amiket okoznak.

Nyáron többet tartózkodunk a természetben, de legyen szó akár a kertünkről, akár egy kirándulásról a parkban vagy az erdőben, érdemes óvatosnak lenni. Vannak ugyanis olyan, égési sérülést okozó növények, melyekkel érintkezve a bőrön napégésre hasonlító, fájdalmas sérülés alakulhat ki, extrém esetben másodfokú égésnek megfelelő sérülés jelentkezhet. Azonban nem önmagában a növénnyel való érintkezés váltja ki ezeket a tüneteket, hanem ha a növény nedvét a bőrünkön napfény éri…

Az égési sérülést okozó növények a kertben és a természetben is megtalálhatók.
Az égési sérülést okozó növények közül a kaukázusi medvetalp a legismertebb és a legveszélyesebb.
Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2017 grisdee/Shutterstock.

Fényérzékennyé válik a bőr

Sok vadon termő, de akár kerti növény sejtnedvei is olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a bőrfelületre kerülve fényérzékennyé teszik a bőrt az adott területen, és amint kimegyünk a napra, égő érzést érzünk, a bőr kipirosodik, és a súlyosabb esetekben 24-48 órán belül felhólyagosodik. A fitofotodermatitisz néven is ismert jelenség során a növény nedveiben található furokumarinok az UV-sugarak hatására elbomlanak, és ezek bomlástermékei miatt alakulnak ki az égési sérülésre emlékeztető, fájdalmas bőrtünetek, figyelmeztet a NÉBIH. A tünetek súlyossága függ attól is, hogy mennyi fényérzékenyítő anyag került a bőrre, és hogy mennyi ideig és milyen erősen érték a napsugarak – nem mindegy, hogy reggel, vagy délben, a legerősebb UV-sugárzás alatt.

De melyek az égési sérülést okozó növények?

Leggyakrabban egyes ernyősvirágzatú növények okozhatják a panaszokat: a szár, a levél és a virágok, de egyes fajok gyökerei és termése is veszélyes lehet. Kirándulások alkalmával a legveszélyesebb a kaukázusi medvetalp, mellyel egyre gyakrabban találkozhatunk hazánkban is. A több méter magasra megnövő növény nagyon veszélyes, ha bármelyik része érintkezik a bőrünkkel, hólyagokat, gyulladást, súlyos égési sérüléseket okoz. Az érintés utáni gyors, szappanos vizes lemosás még segíthet, de ha már kialakultak a tünetek, orvoshoz kell fordulni. Az égési sérülést okozó növények megtalálhatók a kertben is, a füge fehér nedve a bőrre kerülve – bár kevésbé súlyosakat, mint a medvetalp – hasonló tüneteket okozhat. Emellett a konyhakertben a kapor, a lestyán, a zeller, a petrezselyem, az édeskömény, a kerti ruta is okozhat ilyen tüneteket, és a citrusfélék is.

Hogyan lehet védekezni?

A természetet járva fontos, hogy ismeretlen növényt, vagy olyat, amelyikről tudjuk, hogy veszélyes, ne fogjunk meg, vigyázzunk, hogy ne érjen a bőrünkhöz, és érdemes hosszú nadrágot, hosszú ujjú pólót viselni. Ugyanezt tanácsos betartani a kerti munkák során is. Érdemes a reggeli vagy esti órákban kertészkedni, kirándulni, amikor még nem erős a napsugárzás, és ha mégis érintkezünk veszélyes növénnyel, minél előbb mossuk le a bőrünket.

Házilag nem mindig enyhíthetők a tünetek

Ha mégis kialakult a bőrpír, irritáció, enyhébb esetekben antihisztamin tartalmú krémmel lehet csökkenteni a tüneteket; de ha nem javulnak, akkor mindenképpen kérjünk orvosi segítséget! Ha megjelentek a másodfokú égés tünetei, mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.