A „fiatalság forrása” — rengeteg tudóscsoport dolgozik a megteremtésén, vagyis azon, hogyan segíthetnének az embereknek abban, hogy legalább kilencvenéves korukig, de inkább azon is túl élhessenek egészségesen, fiatalosan. Spanyol kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a célhoz: létrehoztak egy olyan klotho nevű öregedésgátló molekulát tartalmazó injekciót, amely egyötödével csökkentheti az életkort, de nem csak azt.
Az injekciók egy klotho nevű, úgynevezett „öregedésgátló molekulát” tartalmaznak, ami egy olyan fehérjefajta, amelyet a szervezet természetes módon termel. Az emberi élet fonalát fonó mitológiai görög alakról, Klothóról elnevezett klotho szintje az életkor előrehaladtával természetesen csökken. Ennek a folyamatnak a következményei az életkorral összefüggő betegségek, például a csontok gyengülése, az izomtömeg csökkenése és a kognitív képességek hanyatlása is.
Nemrég spanyol tudósok kifejlesztettek egy klotho-alapú kezelést, amely egyrészt megnövelte a fehérje szintjét egerekben, másrészt ötödével növelte a rágcsálók élettartamát. A szakértők szerint ez olyan, mintha egy 80 éves ember élettartamát 16 évvel meghosszabbítanák. Ám az egerek nemcsak tovább éltek, hanem javult az izomerejük, a csontsűrűségük és az agyműködésük is. Bár további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a kezelést embereken is kipróbálhassák, az új tanulmány szerzői azt állítják, hogy ez nagymértékben hozzájárulhat az öregedési folyamatok lassításához.
A Molecular Therapy című folyóiratban megjelent tanulmányban a Barcelonai Egyetem szakértői egy speciálisan módosított vírust használtak a klotho bejuttatására az egerek sejtjeibe. Ez az ártalmatlan vírus hordozta a sejtek biológiai tervrajzát a fehérje előállításához, így az egerek klothoszintje hosszú időn át növelhető volt. Az egerek két injekcióban kapták a vírust: az egyiket a egyik vénájukba, a másikat pedig közvetlenül az agyukba. Ez lehetővé tette, hogy megkerüljék a természetes gátat, amely normális esetben védi az agyat, és így a tudósok megvizsgálhatták a klotho agyra gyakorolt hatását.
A kísérlet során az egyik egércsoport hat hónapos korában kapta a kezelést, a másik 12 hónaposan részesült a fiatalság forrásából, azaz a klothóból, egy harmadik, hathónapos egerekből álló csoport pedig kontrollként placebót kapott.
Egy átlagos egér nagyjából 12-18 hónapig él. A kezelt egerek közül a leghosszabb ideig, átlagosan 31,5 hónapig a 12 hónapos korban beadott injekciót kapott hím egerek éltek — egy ötödével tovább, mint a kontrollcsoport, amely csak 26,3 hónapig élt.
A kutatók megállapították, hogy a klotho szintje az egyéves korban beadott injekciót kapott állatok körében volt a legmagasabb.
A kutatók az egerek fizikai erőnlétét is tesztelték, és azt találták, hogy a kezelt csoportba tartozók jobban teljesítettek a koordinációt és az izomerőt mérő kísérletekben. A szövettani elemzés kimutatta, hogy a klothón tartott egerek izmain kevesebb belső heg volt, és általában izmosabbak voltak. A kezelés alatt álló nőstény egereknél azonban nem tapasztaltak élettartam-növekedést, amit a súlyos egészségügyi szövődmények számlájára írtak, és amelyek a tudósok szerint nincsenek összefüggésben a kezeléssel. Ugyanakkor a csontozatuk a klothótól erősebb, sűrűbb lett.
Az agyszövet elemzése azt is kimutatta, hogy mindkét nemnél új neuronok fejlődtek ki a hippokampuszban, az agy tanulásért felelős területén. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a kezelés leküzdheti az életkorral összefüggő demenciát.
Jelenleg a kezelés embereknél nem lehetséges, és az sem biztos, hogy hatásos lenne. Sok olyan gyógyszer és kezelés, amely ígéretesnek bizonyult rágcsálókon, embereken tesztelve már nem hozta ugyanazt a sikert. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elemzésben felhasznált szövetminták közül sok csak korlátozott számú, három-négy egértől származott. Joan Roig-Soriano, az idegtudós és az új tanulmány szerzője azonban azt mondta, hogy már léteznek olyan technikák, amelyekkel az emberek is klothóhoz juthatnak.
„Most már rendelkezünk olyan vírusvektorokkal, amelyek intravénás beadás után elérhetik az agyat, ami megkönnyítené a terápia biztonságos elvégzését embereknél is” – mondta az idegtudós, és azt is hozzátette: „Egy másik lehetőség, hogy a fehérjét közvetlenül gyógyszerként adjuk be a vírusvektorok használata helyett, de továbbra is hatékony módot kell találnunk a célzott bejuttatására és a célszervek elérésére”.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a klotho, amelyet eredetileg japán kutatók fedeztek fel javíthatja az idős főemlősök agyműködését is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.