Norvég kutatók szerint háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta. Ennek oka az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika. - állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban.

A genetikailag hízásra hajlamosak esetében az egészségtelen életmód hatásai súlyosbították a problémát, még többet szedtek magukra - mutatták ki a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Az 1970-es évek közepén a felnőttek mintegy négy százaléka volt elhízott, 2016-ra arányuk 13 százalékra emelkedett (a férfiak körében 11 százalék, a nőknél 15 százalék) az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. A 30 vagy annál magasabb testtömegindexű (BMI) emberek elhízottak, esetükben nagy a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kockázata. A 25-30 közötti BMI túlsúlynak számít. Jelenleg mintegy kétmilliárd 18 év fölötti embernek, az összes felnőtt 39 százalékának a testtömegindexe 25 vagy annál több, közülük 700 millió klinikailag elhízott. Az elhízottak aránya a gyermekek esetében még jobban nőtt, az 1975-ös négy százalékról 18 százalékra ugrott.

Forrás: Shutterstock


A norvég kutatók arra kerestek választ mintegy 120 ezer embert rendszeresen mérve 1963 és 2008 között, hogy a környezet és a gének miként hatnak az elhízásra. Kimutatták, hogy a felnőttek esetében az elhízás az 1980-as, 1990-es években kezdődött. Az 1970 után születetteknél jóval valószínűbb volt a magasabb testtömegindex fiatal felnőttként, mint a korábbi generációknál.

A kutatók kimutatták ugyan az erős összefüggést a genetikai jellemzők, a környezet és az elhízás között, a tanulmánynak azonban nem volt célja megállapítani a közvetlen ok-okozatot.