3 felejthetetlen Oscar-pillanat, ami nagyobbat szólt, mint maga a film


Az Oscar-gála minden évben arról szól, hogy Hollywood ünnepli saját magát – filmeket, színészeket, rendezőket és persze a nagy álmokat. De ha őszinték vagyunk, a legemlékezetesebb pillanatok sokszor nem maguk a díjazott filmek, hanem azok a spontán, néha vicces, néha könnyfakasztó jelenetek, amelyek a színpadon történnek. Olyan momentumok, amelyekről másnap mindenki beszél, még azok is, akik egyébként az Oscar-jelölt filmek felét sem látták.

Hollywood történetében több olyan jelent is volt már, amely különösen beleégett a kollektív emlékezetünkbe. És nem... nincs köztük Leonardo DiCaprio szánalom-díja, mémmé vált arca – amit a Golden Globe-on már megcsillogtatott az idei mezőnyben is – vagy esetleg fiatal barátnője. Most inkább 3 olyan pillanatot emeltünk ki, ami a szerkesztőségünk személyes kedvence.
A Koszorúslányok forgatásán a szereplők egy egyszerű, de veszélyesen hatékony játékot találtak ki: minden alkalommal inni kellett, amikor valaki kimondta a „Scorsese” nevet. A játék azonban nem maradt a forgatáson. Amikor a film két sztárja, Rose Byrne és Melissa McCarthy a 84. Oscar-gálán díjat adtak át, úgy döntöttek, hogy a poént magukkal viszik a színpadra. És kimondták a nevet. Majd ittak.
Ez is hatalmas sikert aratott, csak úgy, mint a film egyik leggusztustalanabb jelenete, amit az egyik színész bevallása szerint, csak improvizáltak. Azért nekünk, ha a kettő közül választani kellene, inkább az Oscaron történteket rekonstruálnánk.
Ha van színész, akinek a neve szinte összeforrt az Oscar-díjjal, az kétségkívül Meryl Streep, akit fiatalkorában olyan csúnyának tartottak a castingosok, hogy nem jósoltak neki nagy jövőt. Mindeközben amikor a színésznő újabb díjat kapott a Florence - A tökéletlen hang című filmben nyújtott alakításáért, a Dolby Theatre-ben valami egészen különleges történt.
Hátrafordult a közönség felé és kitárta a karját, mire az összes jelenlévő – de még a TV előtt ülők is – felállt és tapsolni kezdett.
Nem egy udvarias tapsról volt szó. Ez az a fajta álló ováció volt, amelynél az ember érzi, hogy a teremben mindenki tudja: egy történelmi pillanat részesei. Színészek, rendezők, producerek – Hollywood krémje állva ünnepelt egy nőt, aki már addig is rekordokat döntött a jelöléseivel.
Streep beszéde természetesen tele volt öniróniával. A színésznő viccelődött azzal, hogy „valószínűleg már mindenki unja, hogy mindig őt jelölik”. A közönség nevetett, de közben mindenki tudta: ez egy igazi diadalpillanat.
Az Oscar-gálákon gyakran látni és hallani könnyeket és nevetést, de volt egy pillanat, amikor szinte síri csend lett a teremben. Ez pedig Heath Ledger nevéhez kötődik.
A színész posztumusz kapta meg az Oscar-díjat a Joker szerepéért a Sötét Lovag című filmben. (Egyébként azóta többen is úgy gondolják, hogy a Joker szerep el van átkozva, hisz több színészt is őrületbe kergetett már a bohócálca.) A gálán hiába tudta mindenki, hogy különleges pillanat következik, így is megrázó volt.
A díjat a családja vette át, miközben a közönség teljes csendben figyelt. Nem volt hangos ünneplés, nem volt hollywoodi show – csak könnyes szemek és egyfajta közös tisztelet egy elképesztően tehetséges színész emléke előtt, aki túl korán ment el.
Sokan úgy emlékeznek erre a jelenetre, mint az Oscar történetének egyik legszomorúbb, ugyanakkor legőszintébb pillanatára.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.