A viktoriánus erkölcs paravánja mögött: fehérneműfotók a 19. században


A viktoriánus korról szinte mindenkinek a prüdéria jut eszébe, ahol már a csukló látványa is botrányt keltett. A viktoriánus erkölcs azonban ügyesen felépített illúzió volt csupán, amivel elfedték a mélyben meghúzódó romlottságot, valamint a társadalmi változásokat. Ennek ékes példája, hogy épp ebben a prűd korszakban terjedt el a fehérneműs fotózás: nők tömegei készíttettek fotográfiát magukról alsóneműben, miközben budoárjukban pózoltak. Vajon miért terjedt el egy ilyen frivol trend a történelem legprűdebb korszakában?

A budoár jelentése szerint egy olyan elegánsan berendezett helyiséget takar, ahol a nők nyugodtan öltözködhettek, szépítkezhettek, de személyes ügyeiket is itt intézték, vendégeket fogadtak. Ezek az öltözőszobák francia arisztokrata körökből terjedtek el a 18. században. Mivel ott le is vetkőztek és természetes valójukban mutatkoztak, ha valaki meghívást kapott egy budoárba, a bizalom jele volt, különös megtiszteltetésnek számított.

A budoár társadalmi szerepét az is növelte, hogy a 18-19. században a nők és férfiak szigorúan elkülönített terekben éltek, így az öltözőszoba a nők saját kis birodalma lehetett, ahova férfiaknak nem volt belépése. Az ellenkező nem, valamint a társadalom számára e titokzatos, rejtett világ volt, aminek titkait nem ismerhették meg.
Ahogy a fényképezés megjelent és széles tömegek részére vált elérhetővé, egyre többen készítettek magukról budoárfotókat, ahol alsóneműben, vagy akár pőre valójukat megmutatva pózoltak.
Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a szemérmetlen szokás miként fért össze a szigorú viktoriánus erkölccsel, ahol már az is kihágásnak számított, ha véletlenül kibukkant a boka? A válasz az, hogy a viktoriánus kor prüdériája egy illúzió volt csupán.
Tudni érdemes, hogy a 19. századi prüdériát elsősorban az évszázadban dúló forradalmak hatására találták ki a felsőbb osztályok. Ennél fogva a viktoriánus erkölcs is csak paraván volt, ami mögé minden frivol titkot elrejthettek. A szigorú prüdéria elfojtotta az emberi önkifejezést, az erotika tabunak számított – kiváltképp hölgyek körében –, a budoárfotók révén viszont kifejezhették szexualitásukat.

A képek fő témája nem az erotika volt, sokkal inkább az érzékiséget, valamint a pompát, szépséget emelték ki. Eredetileg személyes használatra, saját szórakozásra készültek a képek, csak a későbbiekben váltak pénzkereseti forrássá, változatos társadalmi osztályokból kerültek ki a modellek. (Jóllehet, a fő célközönség zömében férfiakból állt.)
Érdemes tudni, hogy a 19. században már komoly előrelépések voltak a női jogok területén, de a nőjogi mozgalmak is ebben a korszakban szökkentek szárba. A férfiaktól elszeparálva építették a maguk világát a nők, akik egyre bátrabban fejezték ki önmagukat. Így egy budoárban készült fotográfia valójában a nők öntudatra ébredésének jeleként is értelmezhető, akik nem féltek szembemenni a felszínes erkölcsökkel.
Ez a 19. századi trend műfajteremtő volt a fényképezés történetében, hisz az öltözés közben készült képek a mai napig kedvelt témái a fotózásoknak. Ezek a korai fehérneműfotók valójában a viktoriánus erkölcs következményei voltak, mely kalodába akarta zárni a természetes társadalmi folyamatokat.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.