"Szadista módon megvert" - megdöbbentő vallomást tett az úszó, akinek gyerekként Turi György volt az edzője

Orsovai Péter, becenevén „Orso" néhány napja kereste meg az Origo szerkesztőségét, hogy elmesélje, milyen volt azoknak a sportoló úszógyerekeknek az élete, akik a nyolcvanas években a Budapesti Spartacusban Turi György irányítása alatt edzettek és úsztak.

"Orsovai Péter vagyok. Világéletemben „Orso" volt a becenevem, így szólítottak. A mai napig megmaradt ez. Ha valaki azt mondja, Péter, Peti, oda sem nézek, nem is hallgatok rá. Ha azt mondja, Orso, figyelek. 1975-ben születtem, 47 éves vagyok (...) Édesapámmal nagyon sokat jártunk a víz mellé, vadkempingezni, nem akarták, hogy bajom essék, hát mondták, tanuljak meg úszni. Az úszást nem a Spartacusban kezdtem, hanem Csepelen, a Papírgyár uszodájában Kegye Tibornál. Hat éves kor alatt még nem lehetett versenyezni, onnantól indult a Béka kategória. 1981-ben, 6 évesen elég jól tudtam úszni, akkor már versenyre is jártam, meg is van valahol az első érmem. Kidobtam volna már a francba az összes medállal együtt, mert nekem ezek nem sokat jelentenek.

Egy kisgyereknek ez hatalmas változás volt. Az egyesületváltás egyben iskolaváltással is járt a megváltozott utazási távolságok miatt. Nem is akartam én ezt az egészet, sírtam, de a szüleim legyintettek, tipikus gyerekhisztinek tartották – mennem kellett."

Orso elmondta, hogy Szepesi Nikolett könyvéből nagyon megragadtak benne a Kicsi bácsis történetek, Bacsa István, a Spartacus masszőre ugyanis köztudottan a lányok bugyijába nyúlkált, ám annak idején próbáltak tudomást sem venni erről.

"Turival teljesen más volt a helyzet. Szégyen, vagy nem: megfogadtam, ha összefutunk valahol az utcán, tuti meg fogom ütni. Egyszer. Ez a mai napig nem történt meg, neki ez lehet szerencse, de talán nekem is. Ám ha látnám őt sétálgatni itt, Erzsébeten, biztosan nem tudnám visszafogni magam. Csak egyetlen ütés lenne. De abba mindent beletennék.

Vele kapcsolatban mindig bennem volt ez a gondolat – attól a pillanattól kezdve, hogy örökre kiléptem a Kőér utcai uszoda ajtaján."

Orsovai Péter Cseh Laci és Kiss Noémi nyilatkozatát olvasva döntötte el, hogy elmeséli a történetét, amivel nem az edző lejáratása, hanem az a célja, hogy soha, de tényleg soha ne történjenek meg olyan dolgok, amelyek velük megestek.

Kéjesen vigyorgott. Szinte várta, hogy megjelenjek. Kérdezte, miért késtem. Elmondtam.
Megfogta a kezem, berántott a WC-be, és durr. Szó szerint a fal adta a másikat. Majd visszakézből jött a következő"

- mesélte az egykori úszó, hozzátéve, hogy volt olyan gyerek is, akit sosem bántott.

- tette hozzá Orso.

A cikk folytatását ide kattinva olvashatod.