"Gyerekként találtam ki, hogy farkaskutató szeretnék lenni"

Nem hétköznapi lehetőség egy alföldi, alig havas téli körülményekhez szokott egyetemistának, hogy álmait a messzi északon, Norvégiában váltsa valóra. Igaz, megdolgozott az Erasmus-program kínálta lehetőségért, hiszen megszerezte a természetvédelmi mérnök diplomát, s közben komoly kutatásokba kezdett a magyar farkaspopulációt is feltérképezve Szabó Zsófia.

11 évesen kezdődött a szenvedély

De még mindig nem tudjuk, hogyan lett az orosházi, galamblelkű diáklányból farkaskutató. Elszántság, kitartó akarás, gyermekkori álom – ennyi vajon elég volt? A farkaskutató biológus, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének PhD-hallgatója egy évtizede foglalkozik farkaskutatással, nemrégiben pedig egy féléves ösztöndíjprogram keretében járt Norvégiában. Zsófi farkasok iránti szenvedélye 11 éves korában kezdődött, amikor látott a tévében egy érdekes filmet.

– Első dolgom volt ezután, hogy mindent megtanuljak erről a fajról. Feltúrtam az egész internetet, az egész könyvtárat, megnéztem az összes természetfilmet, amit csak találtam. Éreztem, hogy érdekel az állatok viselkedése, már ekkor kitaláltam, hogy én farkaskutató szeretnék lenni – emlékszik vissza a kezdetekre, majd megemlíti, hogy Orosházán érettségizett. – Tótkomlóson nőttem fel, ott tanultam a szlovák iskolában, majd az orosházi Táncsics gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat biológiai speciális tagozaton. Nem volt kérdés, a biológia, az állati viselkedés és a természetvédelem meghatározza a pályaválasztásomat – árulja el Zsófi.

– Jó alapokat kaptam Orosházán, azért meg különösen hálás vagyok, amiből máig tudok profitálni, hogy ott a tanáraink megtanítottak, hogyan kell előadni, milyen egy jó prezentáció. Konferenciákon kapok pozitív visszajelzéseket, szerintem ez a táncsicsos múltamnak is köszönhető – fűzi hozzá a középiskola egykori diákja, aki anno, 2014-ben hozta meg a döntését.

Orosháziként választania kellett: Gödöllő vagy Debrecen (Szegeden ekkor még nem volt természetvédelmi mérnök szak). Zsófi Debrecenben folytatta egyetemi éveit, ahol 2017-ben diplomázott, 2018–2020-ban vett részt a mesterképzésben, napjainkban pedig a doktori cím védésére készül.

Zsófi elárulja, tíz éve földrajzilag is jó választásnak bizonyult Debrecen, hiszen a Bükkben, ha kis egyedszámmal, de megjelentek farkasok. Ez még közelebb hozta őt választott hivatásához, álmainak kiteljesedéséhez. Felvette a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával, vállalta, hogy a vadkamerák felvételeit elemzi. Zsófi megfigyeléseiből számos következtetés vonható le, például sok egyéb mellett az is, hogyan hat a farkasok megjelenése a zsákmányállatok viselkedésére, például, hogy az emberi zavarás sokkal nagyobb jelentőségű a kérdésben, mint maguk a természetes ragadozók. És összességében milyen hatásuk van az ökológiai folyamatokra a magyarországi territóriumokon (mert a bükkin kívül van még néhány helyszín hazánkban, ahol felbukkannak farkasok).

"Medvét és rozsomákot is láttam"

Szabó Zsófia 2023-ban fél évet töltött Norvégiában, augusztusban tért haza fantasztikus élményekkel és tapasztalatokkal. Erről is részletesen mesélt egy podcast-ben, amiből kiderült, milyen időjárási viszontagságok között végezte kutatásait; leselkedtek-e rá veszélyek a hatalmas hó vagy a számára ismeretlen terepviszonyok miatt; találkozott-e szemtől szemben farkasokkal; milyen következtetésekre jutott, amikor megpillantotta a hóban a hiúz nyomait; és elég-e hinnünk a Piroska és a farkas mesében leírtaknak, vagy ez a ragadozó inkább óvatos, netán gyáva állat.

– Annyit elárulok, medvét és rozsomákot már láttam Svédországban, a farkasokkal való találkozásra még várok – mondja bizakodva.

"Jó lenne ott tartani, ahol a norvégok"

Norvégiából való hazatérése óta Zsófi profitál az ott szerzett tereptapasztalataiból.

– Ott én építettem ki azt a kamera-csapdahálózatot, amin keresztül végezhettem a megfigyeléseimet. Ráadásul Norvégiában vannak nyakörvezett példányok, a nyomon követésük nagyon sok hasznos információt ad, azok elemzése izgalmas feladat. Ez a féléves külföldi tapasztalatszerzés a nemzetközi kapcsolatépítésre is kiváló lehetőség volt. Sok farkaskutatót megismertem, akikkel akár kutatásaimhoz, kérdéseimhez partnert találok a jövőben. Ott részese voltam szakmai kurzusoknak, azok módszertanát itthon is tudom használni. A jellemfejlődésemről ne is beszéljek – összegzi a messzi országban eltöltött fél évét Szabó Zsófia.

– A folytatásban pedig az a célom, hogy a magyar farkaskutatás is eljusson oda, ahol a norvégok tartanak: legyen nyakörvezett farkas, tudjunk predációs vizsgálatot elvégezni. S ha idáig eljutnánk, akkor én itt vagyok, tudom, mindezeket hogyan kell csinálni magyarországi viszonyok között –teszi hozzá a kutató, aki készül a doktori címvédésére. Elárulja, szeretne a folytatásban is kutatásokat végezni akár az egyetemen vagy kutatóintézetben, és szívesen vállal szerepet nemzetközi kutatási projektekben, ha lesz rá alkalma.

Forrás: www.beol.hu