2025.11.05.
A trágár beszéd nem feltétlenül illetlenség. Sőt, a káromkodás a nők esetében az intelligencia jele is lehet.
Mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, hogy egy szitokszó minden problémát megold, legalábbis átmenetileg. Néha jól esik káromkodni, és kiengedni a gőzt. Ne értsétek félre, senkit nem akarunk arra ösztönözni, hogy beszéljen csúnyán, azonban felesleges álszenteskedni. Amikor előtör a frusztráció, nincs más kiút, csak egy jól irányzott, vagy épp kicsúszott csúnya szó. De mi köze ennek az intelligenciához? Nos, egy új tanulmány szerint a szavak, amiket ezekben a szituációkban kimondunk, többet árulnak el rólunk, mint hinnénk. Különösen nálunk, nőknél, a káromkodás az intelligencia jele lehet.
Forrás: Shutterstock
A káromkodás és az intelligencia különös kapcsolata
A Rochester Egyetem kutatói több mint ezer embert kérdeztek meg mindennapi szokásaikról, a zuhany alatti énekléstől a káromkodásig. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy azok, akik bátran használják a durvább szavakat, az átlagosnál magasabb IQ-val rendelkeznek.
A Keele Egyetem kutatója, Dr. Richard Stephens arra volt kíváncsi, hogyan hat a káromkodás a fizikai teljesítményre. Két kísérletet végzett, amelyekben azt vizsgálta, hogy a káromkodás erősebbé tesz-e edzés és erőkifejtés közben. Az első tesztben 29 embert kért meg, hogy végezzenek rövid, intenzív biciklis edzést, káromkodással és anélkül. A második kísérletben 52 embert vizsgált, akik kézszorításos erőtesztet végeztek, szintén káromkodással, és anélkül.
Mindkét teszt kimutatta, hogy az embereknek jobb a teljesítménye káromkodás után.
Stephens erről így nyilatkozott:
„A korábbi kutatásainkból tudjuk, hogy a csúnya beszéd növeli az emberek fájdalomküszöbét. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a káromkodás stimulálja a test szimpatikus idegrendszerét – ez az a rendszer, amely veszély esetén felgyorsítja a szívverést.“
Senkit nem szeretnénk arra sarkallni, hogy hangosan káromkodjon edzés közben, de lehet, hogy olykor-olykor segít céljaid elérésében.
Egy másik tanulmányban Stephens azt szerette volna bebizonyítani, hogy a káromkodást az érzelmek vezérlik, és a csúnya beszéd legtöbbször csak az adott szituációra adott, gyakran érzelmi reakcióból fakad. Hogy ezt alátámassza, 60 egyetemi hallgatót gyűjtött össze, és megkérte őket, hogy játsszanak egy videójátékot. Az egyik csapat a Medal of Honor nevű lövöldözős játékot játszotta, a másik pedig a Tiger Woods nevével fémjelzett golfszimulációs videojátékkal. Az eredmény egyértelmű volt: akik az akciódús lövöldözős játékkal játszottak, sokkal gyakrabban káromkodtak.
Ez tehát azt bizonyítja, hogy stresszes szituációkban valóban előbb káromkodunk.
A Marist College pszichológusainak kutatása megbuktatja azt a tényt, hogy az alacsony intelligenciájú emberek többet káromkodnak. Azt vizsgálták, hogy akik változatosan káromkodnak, azok a szavakkal is ügyesebben bánnak-e. A kísérletben résztvevőknek egy perc alatt annyi trágár szót kellett felsorolni, amennyit tudnak, a másik feladatban pedig egy perc alatt minél több állatnevet, illetve egy adott betűvel kezdődő szót.
A pszichológusok összefüggést találtak, ugyanis azok a résztvevők, akik sok csúnya szót tudtak felsorolni, jobb teljesítményt nyújtottak a másik feladatban is.
Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a választékos káromkodás inkább a verbális készségek jele, nem pedig a szókincs szegénysége, előbbi pedig a magasabb intelligenciára vezethető vissza.
A tudományos tények tehát azt bizonyítják, hogy a káromkodás nem csupán a feszültség levezetésére szolgál, hanem jelezheti a magasabb intelligenciát is. És ha ez nem lenne elég, a szókimondó nők fizikai és érzelmi szempontból is erősebbek lehetnek!
