Pesti mesék: Mátyás királyról kapta a nevét ez az előkelő városrész

A mai Mátyásföld környéke egészen a 19. század végéig vadászterületként szolgáló erdőség volt, a szélén mezőkkel és szántóföldekkel, Cinkota község mellett. 1259-ben Cinkota falu több egyéb birtokkal együtt a nyulak-szigeti apácák birtokába került IV. Béla király adományaként, akinek Margit nevű lánya szintén a rend tagja volt – a későbbi Szent Margitból lett aztán a Nyulak-szigetének névadója. Ekkoriban még Bökényföldének nevezték a mai Mátyásföld területét, mivel korábban egy Bökény nevű ember birtoka volt, akinek nem született utóda, így a föld a korabeli jog szerint a koronára szállt, majd onnan ugyebár az apácákhoz. A gazdagon termő terület védelmét Mátyás király külön oklevélben erősítette meg a szerzetesrend számára.

Kunkel Imre nagy ötlete

A török idők után Cinkota és környéke hűbéri birtokként került a Beniczky családhoz, akik aztán évszázadokon át a környék földesurai lettek. Mátyásföld eredettörténetének legendája szerint az 1880-as években Beniczky Gábor vadászaton látta itt vendégül Kunkel Imrét (aki a családi birtokok gondozójaként és a Beniczky által alapított Fővárosi Központi Tejcsarnok igazgatójaként több szállal is kötődött a famíliához), neki pedig annyira megtetszett a környék, hogy megszületett a fejében az ÖTLET. Annyi bizonyos, hogy valóban Kunkel Imre kezdeményezte Mátyásföld létrejöttét, jól felismerve egy ingatlanfejlesztési lehetőséget az akkoriban már tervben lévő cinkotai HÉV vonala mellett.

Kunkel Imre 1887-ben megalapította a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét, amibe lényegében befektetőket gyűjtött össze a leendő üdülőtelep létrehozásához. Az egyesület tagjai lettek grófok, országgyűlési képviselők, földbirtokosok, ügyvédek, gyógyszerészek, orvosok, építészek, nemzeti színházi tagok, vagyis a korabeli elitből verbuválódott. Beniczkyéktől 65 krajcár/négyszögöl áron vásároltak meg 75 holdnyi területet, amin rögtön meg is indult az építkezés. Mátyásföld arculatának megteremtésében nagy szerepet vállalt az egyesületi tag Paulheim József építész, és már a nyaralótelep alapszabálya is sok mindent meghatározott: villaszerű épületeket várt el, és tilos volt kocsmát, boltot, mészárszéket, ipartelepet nyitni, sőt haszonállatot tartani is.

A névadás története

Az üdülőövezetet Mátyás királyról nevezték el, de vélhetően nem a már említett oklevél miatt. Valószínűbbnek tűnik, hogy egyszerűen egy jól hangzó történelmi nevet kerestek, ráadásul ekkoriban még egyetlen település sem viselte Magyarországon a nevezetes király nevét, így az elsőség is Mátyásföldé lehetett. Befolyásolhatta még a névadást a cinkotai nagyicce legendája is, amit a legtöbben egy Mátyás királlyal kapcsolatos népmeséből ismerhetnek, noha több változatban is fennmaradt. A történet szerint a cinkotai kántor olyan ügyesen felel a bölcs király három kérdésére, hogy jutalmat kap cserébe. Ő viszont nem hatalmat, vagy pozíciót szeretne, hanem hogy az icce, vagyis a korabeli italmértékegység Cinkotán legyen nagyobb. Így született meg a legenda szerint a cinkotai nagyicce, ami nyolc helyett kilenc deci bort tartalmazott.

Repülőtér, repülőggyár

Mátyásföld a 20. század elején bővült ki a HÉV másik oldalára eső területtel, ahol már nem annyira az előkelő réteg, mint inkább a középosztálybeli polgárok, iparosok építkeztek, és már nem csak üdülési céllal. Így született meg Új-Mátyásföld, amitől a régi részt pedig Ómátyásföld néven kezdték el emlegetni. Az 1910-es években Mátyásföld mellett jött létre Magyarország első állandó forgalmú repülőtere, ami mellé repülőgépgyár is épült. Mátyásföld egészen 1933-ig hivatalosan Cinkotához tartozott, ekkor viszont önálló nagyközséggé vált.

De nem sokáig maradt az, hiszen 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, amibe Cinkota mellett Mátyásföld is beolvadt. Ekkoriban már itt működött az Uhri testvérek által alapított gépgyártó üzem, ami a második világháború idején főként repülőgépeket készített a hadseregnek, később viszont a buszgyártás lett a fő profilja, belőle nőtt ki az Ikarus állami vállalat. Mátyásföld arculatát 1956 után a szovjet tisztek számára az Erzsébet-ligetbe épített négyemeletes blokkházak, majd az 1970-es évek lakótelepépítése is formálta, de az egykori előkelő üdülőtelep villái a mai napig meghatározzák a hangulatát.

Pesti mesék című cikksorozatunk korábban megjelent részeit itt olvashatod.