A Z generáció szentségtörésnek számító szokása, amit jobb, ha te is ellesel

Jelez a telefonod. Egy üzenet: „Sziaa, mit csinálsz?” Már nyúlnál is a mobilodért, reflexből pötyögni kezded, hogy „Semmi különöset, te?” – de aztán megállsz. Eszedbe jut valami, amit egy Z generációs ismerősödtől hallottál: „Nem kell azonnal válaszolni.” Hát mi van?
Érdekes, elsőre talán meglepő viselkedésformát vizsgáltak meg a kutatók: a Z generáció tagjai egyre tudatosabban választják azt, hogy nem válaszolnak azonnal az üzenetekre - írja a HuffPost. És nem azért, mert udvariatlanok, hanem mert ezzel óvják a saját mentális egészségüket.
Azonnali válasz ≠ Figyelem
Emlékszünk még arra az időszakra, amikor ha valaki nem válaszolt egy percen belül, az minimum érzelmi távolságtartásnak, maximum egy barátság vagy kapcsolat halálos ítéletének számított? Hát a Gen Z ezt a játszmát egyszerűen nem hajlandó tovább játszani. Ők már nem a „két kék pipa = szeretlek” szabályrendszerében élnek. Ehelyett egy újfajta normát állítanak fel:
Az énidő szent, a digitális határok pedig kellenek.
Ha épp nincs energiájuk válaszolni, nem fogják megjátszani magukat. És ezért nem kérnek bocsánatot.
Ez persze eleinte ijesztő azoknak, akik a folyamatos visszajelzések világában szocializálódtak. Mi, akik megszoktuk, hogy a telefonunk a kapcsolódás alfája és ómegája, hajlamosak vagyunk a csendből következtetéseket levonni: „Biztos haragszik.” „Unja a társaságom.” „Miért nem ír vissza???” Pedig csak könnyen megeshet, hogy... sétál. Eszik. Pihen. Él.
Fontos tudni, és ezt a tudósok is kiemelik: ez nem ghosting. Nem az eltűnés művészete, hanem a válaszadás újraszabályozása. A Z generáció tagjai pontosan tudják, mikor van idejük és mentális kapacitásuk egy beszélgetéshez és azt is, mikor nincs. És ezzel nem bántanak meg senkit. Csak egyszerűen nem tesznek úgy, mintha egy 0–24-es ügyfélszolgálat lennének. És ezt nemcsak a magánéletükben alkalmazzák. Egyre több fiatal a munkahelyén is fel meri vállalni, hogy nem reagál azonnal egy üzenetre és nem érzi ettől kevésbé kompetensnek magát. Sőt: ők már úgy gondolják, hogy a határokat tartani nem csak jog, hanem felelősség is.
Talán az Y és a X generáció azért vélekedik ezekről másképp, mert ők még abban nőttek fel, hogy a „gyors válasz” egyenlő az udvariassággal. Hogy a telefon folyamatos pittyegése azt jelenti: „fontos vagyok” - és ha nem vagy elérhető, kimaradsz valamiből.
A FOMO (fear of missing out – a kimaradástól való félelem) világában a Gen Z új fogalmat vezetett be: JOMO – joy of missing out. Az öröm, hogy nem vagy része mindennek. Hogy nyugodtan hagyhatod megválaszolatlanul a „van kedved találkozni este?” üzenetet addig, amíg valóban tudsz dönteni. Hogy nem kell mentegetőznöd, ha nem vagy folyamatosan online. Ez nem lustaság, nem bunkóság, hanem digitális mentálhigiéné. A Gen Z ezzel a viselkedéssel azt üzeni: a kapcsolódás nem attól lesz valódi, hogy azonnali. Sőt, néha pont attól lesz őszintébb, hogy kicsit várat magára. Hogy akkor beszélünk, amikor megvan hozzá az igazi jelenlétünk. Nem csak ujjmozdulatunk.
Képzeld el, hogy reggel 8:00 és 10:00 között nem nézel rá az üzeneteidre. Elolvasod a híreket, kávézol, megtervezed a napod. Nem írsz vissza minden „jó reggelt”-re, nem válaszolsz azonnal a „küldd már át a doksit”-ra. És hoppá, nem omlik össze a világ.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.