Te is eltévedsz shoppingolás közben a plázákban? - A káosz nem véletlen, őt okolhatod érte

Nem kell ahhoz különösen érzékenynek lenned, hogy már a plázák gondolata is kicsi feszültséggel töltsön el. Persze imádsz vásárolni, szereted azt is, hogy mindent beszerezhetsz egy helyen és a nézelődés is kifejezetten gyakori barátnős programod. Mégis, amikor bemész egy bevásárlóközpontba, akkor úgy érzed, mintha egy időtlen labirintusba találnád magad, ahol órákig bolyongasz, hogy megtaláld pláza kijáratát. Teljesen érthető, ez is a cél.

Mi az oka, hogy labirintusnak tűnik az összes pláza

Hányszor fordult már elő veled, hogy csak bementél egy plázába, hogy átveszel egy csomagot, vagy megveszel egy kenyeret, aztán kenyér nélkül mentél haza, de cserébe legalább húsz boltban voltál, ebből ötben vásároltál is? Túl sokszor, és ez nem véletlen! Mintha betérnél Percy Jackson és az olimposziak című film mágikus kaszinójába: szándékosan úgy vannak kialakítva a pláza üzletsorai, hogy teljesen elveszítsd az idő-, és irányérzetedet. 

Kit okolhatsz, hogy eltévedsz a végeláthatatlan üzletközpontokban?

Victor Gruen a huszadik század egyik legnagyobb hatású építésze volt, akit a bevásárlóközpontok atyjának tekintenek. Ám, mielőtt még szidni kezdenéd, hadd védjük meg! A Bécsből származó mérnök nem a túlfogyasztást szerette volna támogatni ezzel az ötletével, hanem csupán támadt egy olyan merész ötlete, hogy teljesen megváltoztatja az addig ismert épületeket. Olyan sikeres koncepciói és tervrajzai voltak, hogy ő építette az első plázát Bécsben, az 1950-es években pedig már nagyszabású bevásárlóvárosokat is tervezett az Egyesült Államok kertvárosaiban. Ezeknek elkészítéséhez, az európai városközpontok mintáját követte. 

Victor Gruen célja

Victor még nem is sejtette, hogy a terveinek a következménye az impulzusvásárlás lesz. 

Ezután a többfunkciós bevásárlóközpontok óriási, pénztermelő épületekké alakultak át, ami az egész világon meghatározó következményekkel járt a városok fejlődésére. A megálmodott szociális terek helyett, főleg a fogyasztói társadalom szolgálatába állított plázák születtek meg.

Mi az a Gruen-hatás és hogyan működik?

A Victor Gruen építészről elnevezett fogalom pontosan az a kialakítás, amit fentebb említettünk: vagyis egy olyan jól elrendezett, csábítóan kialakított vásárlói tér ami arra késztet bennünket, hogy feladjuk a céltudatos vásárlást, elvesszünk a vásárlás élményében és többet költsünk, mint amennyit akartunk. 

Ezért tévedünk el a bevásárlóközpontokban:

• az épület bonyolultan, logikátlannak tűnően van felépítve
• nincsen egyértelmű útvonal
• nehezen megtalálható kijáratok