"A pénztártól való távozás után..." - a vásárlás trükkösebb, mint gondolnánk

A vásárlás is adás-vétel

Bár a mindennapi életünkben nem gondolunk a vásárlásra jogi szerződésként, azonban minden vásárlás egy adásvételi szerződés megkötését jelenti. Vásárlás során az "ajánlat"-ként a polcokon feltüntetett árat tekintjük. A vásárló ezt az ajánlatot fogadja el, amikor a kívánt terméket a pénztárhoz viszi, illetve a kasszaszalagra helyezi.

A polcra kiírt az igazi

Tehát, ha egy terméken meglátunk egy árat, akkor vásárlóként jogosan követelhetjük, hogy ezen a feltüntetett összegen vásárolhassuk meg a kívánt terméket. Ennek a szabályozásnak az az oka, hogy a vállalkozónak lehetősége volt ellenőrizni a kihelyezett árcédulák helyességét.

Több összeg is szerepel

Ha az üzletben ugyanarra a termékre több ár van feltüntetve, a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási áron értékesíteni a terméket. Tehát nem elfogadható kifogás az üzlet részéről például az sem, hogy "a gépben ez az összeg van", mivel a legolcsóbb az irányadó.

A pénztártól való távozás után

Az üzletekben az árak gyorsan változnak, ezért gyakran előfordul, hogy nem sikerül követni a változást a polcok vagy termékek címkéin. Ha csak később, a kasszánál vagy a blokk ellenőrzésekor vesszük észre, hogy nem a boltban látható akciós áron számolták el a terméket, a bolt akkor is köteles a kiírt összegen eladni a terméket.

Véletlen elírás volt

Ha egy terméken feltűnően alacsony, irreális ár szerepel, például egy 500 ezer forint értékű nagyképernyős TV árcéduláján csupán 5 forint szerepel, akkor a vásárlónak kötelessége meggyőződni arról, hogy a kiírt összeg valós-e. Ha kiderül, hogy ez nyilvánvalóan tévedés, például elíráson alapul, akkor a kereskedő nem köteles azt a feltüntetett áron eladni.

Csakis a készlet erejéig!

Ha egy üzlet tévesen közölte az árat hirdetéseiben, például egy akciós újságban, nem köteles a feltüntetett összegen értékesíteni a terméket. Azon se csodálkozzunk, ha más árral találkozunk a boltban: ha az újságban szerepel, hogy csak a készlet erejéig érvényes, akkor a boltban, ha az már másik készletből származik, drágábban is árulhatják a terméket.

Vége lett az akciónak

Gyakori, hogy az akciós árat hirdető plakátokon apró betűkkel jelölik az akció időtartamát, ám még az akció lejárta után is kint marad a tábla. Ha nem vagyunk elég figyelmesek, csalódhatunk, mivel jelenleg nincs jogi precedens arra vonatkozóan, hogy a bíróság hogyan döntene ilyen esetekben.

Online más a szabály!

A webshopokban történt vásárlás némiképp eltér a személyes vásárlások szabályaitól. Ennek oka, hogy az elektronikus kereskedelmi gyakorlat során a vásárló az, aki ajánlatot tesz a megrendeléssel, azonban a szerződés csak akkor jön létre, ha a webáruház kifejezetten elfogadja azt.

Elállási jog mindkét félnek

A vásárlásunk akkor lesz érvényes, ha az áruház a rendelés leadása után 48 órán belül visszaigazolást küld. Ha a megrendelésről a megadott időn belül nem küldenek ilyet, a vásárló nem köteles megvásárolni a terméket, de ugyanígy a kereskedő is visszavonhatja a termék eladását, például készlethiányra vagy elírt árra hivatkozva.

Automatikus üzenet érkezett

A rendelés megerősítése nem azonos az automatikus visszaigazoló levéllel, amelyben csupán arról tájékoztatják a vásárlót, hogy a rendelés feldolgozás alatt áll. Az eladónak megfelelő tartalmú üzenetben vagy más alkalmas módon kell értesítenie a vásárlót a rendelés teljesítéséről, vagy – attól függően, hogy melyik szállítási és fizetési módot választotta – a termék feladásáról vagy az átvétel lehetőségéről.

Erre nincs mentség

Ha a rendelés leadását követően a webshop a visszaigazoló e-mailben megerősítette a rendelést, akkor a szerződés jó eséllyel létrejött. Ennek megfelelően a terméket a feltüntetett áron kell értékesítenie, és a vállalkozás nem hivatkozhat rendszerhibára, még akkor sem, ha az Általános Szerződési Feltételeiben figyelmeztet a hibák lehetőségére.

Hiba csúszott a rendszerbe

A webáruházban történő vásárlás során is előfordulhatnak technikai hibák. Az egyik leggyakoribb jogeset az, amikor a vállalkozás webáruházában informatikai hiba miatt a vásárló egy nagy értékű elektronikai eszközt rendel 1 forintos áron. Hasonlóan a személyes vásárláshoz, a vállalkozásnak nem kell teljesítenie az olyan tévesen rögzített rendelést, amely nyilvánvalóan hibára vagy elírásra utal.

Első mindig a kötelesség!

Ha észrevesszük, hogy egy kereskedés szándékosan téves árakat tüntet fel azzal a szándékkal, hogy megtévessze az embereket, az már tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet. Vállalkozóként tehát kötelességünk a pontos árfeltüntetés, és amennyiben hiba történik, az azonnali korrigálás. Fogyasztóként pedig érdemes körültekintőnek lenni, és alaposan tájékozódni.

Szabad reklamálni!

Panasz esetén mindig próbáljunk meg egyezségre jutni a kereskedővel. Ha nem sikerül megoldani a problémát, érdemes írásban panaszt tenni például a Vásárlók Könyvében. Utána lehetőség van az illetékes Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóságánál eljárást kezdeményezni, valamint a Békéltető Testülethez is fordulhatunk - írja a Fanny.