Ha a férjednek viszonya van, ez a nő szabadít meg tőle – Kínában létezik a szeretőelűző szakma
2025.09.10.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA szeretőelűzők egy új, virágzó iparágat képviselnek a mai Kínában. Bizonyos nők vállalják, hogy beépülnek idegen férjek és házaspárok életébe, hogy módszeresen elűzzék szeretőiket. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan működik egy szerető elűzés, mi áll a háttérben, és milyen lélektan hajtja azt a nőt, aki szerint a szerető gyakran csak azért van jelen, mert nem hiszi, hogy teljes szeretetet érdemel.
A Mistress Dispeller című filmnek köszönhetően vált ismertté az úgynevezett szeretőelűző szakma. Ebben a dokumentumfilmben Wang Zhenxi, az „egészen hétköznapi” nő szerepel, aki különleges szakmát űz. Ugyanis hirtelen felbukkan az afférba keveredett házasságokban, egy régi ismerősnek álcázva magát, hogy manipulációval elűzze a szeretőt, ezzel újra a békés együttélés felé terelve a párt. Ez a szerep, film nemcsak egy morálisan ambivalens hivatást jár körbe, hanem Kína változó kulturális, társadalmi és gazdasági kontextusára is rávilágít.
Forrás: Shutterstock
A filmben többek között előkerülnek olyan kulturális jelenségek, mint a hanyatló házasságkötési hajlandóság, a válások és a fiatalok elutasító magatartása a házasság gondolatára. A filmben megjelenő szerető elűzése – noha nyugati szemmel megtévesztés – a kínai kulturális közegben gyakran kegyes színlelésnek tekinthető, ahol nem akar senki szégyent vallani, hanem inkább finoman, de hatékonyan feloldani a konfliktust.
Valójában kinek van szüksége segítségre?
„Ha valaki szerető lesz, az azért van, mert úgy érzi, nem érdemel teljes szerelmet. Éppen ő az, akinek a legtöbb segítségre van szüksége.”
A film készítője, Elizabeth Lo Hongkongból érkezve, az „idegen nézőpontot” akarta feltárni: nem a szerelmi háromszöget, hanem a szerető szemszögét vizsgálja. A szeretőelűző szerepében megjelenő nőt, a feleséget és a szeretőt is árnyalt módon ábrázolja a vásznon, és nem választ oldalt, nem védi az egyik vagy a másik félt.
Valóban létezik ez a szakma?
Ez a szakma alig tíz éve létezik, de ma már egyre gyakoribb a nagyvárosokban. Az ügyfelek között többnyire olyan feleségek találhatóak, akik meg akarják menteni házasságukat a „kis harmadik”(xiao san) – így nevezik a kínai popkultúrában a szeretőt, akit gyakran ábrázolnak ragadozó, de ellenállhatatlan házrontóként, akár futó kalandról, akár hosszú távú kapcsolatól van szó – elűzésével.
Tehát a „szeretőelűző szakma” nem kitaláció, ahogy az ország egyre inkább küzd a csökkenő házasságkötések, házassági arányok és a növekvő válások számával. Ennek következtében kialakult a „szerelmi ipar”: randitáborok, állami házasságvédelmi programok, sőt applikációk is léteznek házastársak számára.
Hogyan hozott létre egy új iparágat a gazdasági fellendülés és a mélyen gyökerező nemi egyenlőtlenség?
A gazdasági fellendülés, a férfiak megnövekedett anyagi lehetőségei és a nők házasságon belüli kiszolgáltatottsága hozzájárult ahhoz, hogy sok feleség inkább külső szakemberekhez forduljon a szeretők eltávolítására, minthogy kilépjen a kapcsolatból. Ez a gyakorlat egyszerre tünete a modern Kína gazdasági átalakulásának és a patriarchális társadalmi rend konzerválódásának.
A gyors társadalmi változások, a jogi reformok és a makacsul élő hagyományok keveréke valóságos válságot idézett elő a kínai házasság intézményében. Az elmúlt tíz évben a válások száma megduplázódott. Az esetek harmadában a hűtlenség a fő ok, és a férfiak tizenháromszor nagyobb eséllyel lépnek félre, mint a nők. Mindez különösen aggasztónak számít egy olyan országban, ahol a házasság nagy társadalmi értéket képvisel.
Miért van igény szeretőelűzőkre?
- Kínában a gazdasági boom miatt egyre több férfinak lett anyagi lehetősége fenntartani „második kapcsolatokat”.
- Mindeközben ezt komoly társadalmi, nemi egyenlőtlenségek kísérik, a nők (különösen idősebb feleségek) gyakran kevés hatalommal rendelkeznek, és házasságuk megőrzését tartják elsődlegesnek, még árulás esetén is.
- Ezért hajlandóak pénzt fizetni „szakembereknek”, akik különféle trükkökkel, manipulációval távolítják el a szeretőt.
A kulturális háttér és szerepek
A dokumentumfilm egyik érdekes eleme a kulturális különbség felvillantása a nyugati és Kínában megszokott módszerek között. Hazai viszonylatban a párterápia, kommunikáció, külföldi utazás, ami a normális válaszreakció, ha fény derül egy viszonyra – radikális esetekben válás, szakítás. Mindezzel szemben Kínában még erősen él a megbocsátás és az „presztízs” helyreállításának vágya, ami feltételezi a közvetlen konfrontáció elkerülését, mintha a megcsalt feleség nem is tudna a szerető létezéséről. Összességében a terápia stigmatizál, és a szeretőelűzőnek pont ez a finom, „arccal” nem szembesítő megoldás a feladata. A film rendezője szerint:
„Egyfelől elnyomónak tűnhet a módszer, másfelől viszont nagyon elegáns módja annak, hogy egy konfliktust úgy oldjunk meg, hogy senki ne veszítse el a presztízsét.”
A „szeretőűzők” sokféle eszközt alkalmaznak:
- Van olyan szerető, akit le lehet fizetni, vagy el lehet bátortalanítani kellemetlen igazságokkal a férfitól (adósságok, idős szülők ápolása stb.).
- Megfélemlítés vagy megszégyenítés: másokat szégyenbe lehet hozni családjuk, barátaik előtt, információk kiszivárogtatása által a szerető múltjáról vagy a férfi kötelezettségeiről.
- Érzelmi manipuláció: női „űzők” néha barátnőként közelednek a szeretőhöz, hogy finoman lebeszéljék a kapcsolatról.
- Szélsőséges esetben: a férfi mistress-dispeller saját maga csábítja el a szeretőt.
- Áthelyezés: ha az ügyfélnek vannak kapcsolatai, előfordulhat, hogy a szeretőt hirtelen másik városba helyezik.
Ezek is érdekelhetnek:
