Julia Roberts új filmje nem hagy nyugodni – A Vadászat után az év legnyomasztóbb drámája

A rendező, Luca Guadagnino a Szólíts a neveden romantikus drámával robbant be a köztudatba, és azóta is előszeretettel készít filmeket megosztó témákban. Hogy most épp egy ilyen kényes, provokatív problémát körbejáró alkotással jelentkezik Julia Roberts-szel a főszerepben, egyáltalán nem véletlen: az elmúlt években világszerte felerősödtek azok a társadalmi párbeszédek, amelyek a hatalmi viszonyokat, a szexuális visszaélések kezelését (metoo) és az intézményi felelősségvállalást érintik.
A Vadászat után főszereplője, Alma (Julia Roberts) látszólag elpusztíthatatlan. Kollégái és tanítványai csodálják, férje pedig asszonyokat megszégyenítő lelkesedéssel sertepertél körülötte: vacsorát főz, mos, takarít. Egy egyetemi buli másnapján Alma kedvelt doktorandusza, Maggie (Ayo Edebiri), megrendítő vallomást tesz: Alma közeli barátja és kollégája, Hank átlépett egy határt, amikor hazakísérte.
Bár nincs konkrét bizonyíték a szexuális erőszakra, a gyanú elég ahhoz, hogy megingassa a jégkirálynő, Alma gondosan felépített világát és karrierjét, aki nem mellesleg előléptetésre vár.
Választania kell, kiben bízik jobban: egy régi barátban vagy egy fiatal tanítványban? A kampusz mint mikrotársadalom egyébként tökéletes terep arra, hogy megmutassa, hogyan reagál egy zárt, hierarchikus rendszer a botrányra. A zene – jazz és az operarészletek váratlan váltakozása – pulzáló rétegként kíséri a történéseket és fokozza a feszültséget, akárcsak az óra, melynek visszatérő, monoton ketyegése mintha Alma idegrendszerében visszhangozna.
Malik Hassan Sayeed operatőr extraközeli felvételei, a fény-árnyék játéka arra késztetik a nézőt, hogy megpróbálja megfejteni a szereplők álarca mögötti érzéseket.
A kapkodó kameramozgás a feszültséget, míg a lassú, statikus képek a szereplők belső konfliktusait hivatottak aláhúzni.
Julia Roberts – aki 20 millió dollár alatt ki sem kel az ágyból – karakterének a legdrámaibb helyzetekben sem kell kiabálnia, egyetlen szúrós pillantása és suttogása elég, hogy érezzük a feszültségét. Hiába nem érintett közvetlenül a szexuális abúzusban, a szakmai és társadalmi felelősségrevonás mégis fenyegetően ott lebeg felette.
Andrew Garfield remekül hozza az idegesítő, szétcsúszott, látszólag komolytalan Hanket. Alakítása azért is elismerésre méltó, mert képes a „szürke zónában” mozogni. A néző képtelen eldönteni, szexuális ragadozó-e vagy sem, elkövető-e vagy áldozat, jó-e vagy rossz.
Egyszerre manipulatív, vonzó, titokzatos és kisfiús – ezzel a többarcúsággal tartja fent a feszültséget.
A filmben a ruhák is párbeszédet folytatnak: a hatalom, a hatalom kiszolgálói és az áldozatok párbeszédét. Giulia Piersanti – aki tervezőként korábban olyan divatházakkal dolgozott együtt, mint a Balenciaga, a Dior és a Missoni – újraértelmezi az akadémiai elegancia fogalmát a Vadászat utánban. Inspirációt olyan stílusikonoktól merít, mint Carolyn Bessette-Kennedy, Diane Keaton és Julia Roberts.
Ezúttal androgün ruhadarabokkal kísérletezett, elmosva a nemi szerepek határait, és új jelentéssel ruházva fel a klasszikus professzori uniformist.
A ruhák nagy része The Row, Lemaire, Celine és Totême darab, kiegészítve Ilaria Icardi ékszerekkel és Cartier karórákkal. Alma kezdetben hófehér nadrágkosztümöt visel, mely remekül passzol hűvös, kontrollált viselkedéséhez.
Ahogy élete elkezd darabokra hullani, a merev szabásvonalakat felváltják a lezser vonalvezetésű szettek (kötött, oversize pulóverek és ingek).
Maggie, aki öltözékével korábban Alma tükörképe volt, sötét zakóban, hosszú nyakláncával, fehér farmerével és fekete Oxford cipőjével, a film második felére végre kilép mentora árnyékából, és átvált a saját stílusára.
A Vadászat után sokkal inkább feszült, provokatív pszichológiai dráma, mint thriller.
Nem arról szól, hogy ki a jó és ki a rossz, nem az számít, megtörtént-e a szexuális abúzus, hanem arról, milyen nehéz elfordítani a fejünket a kellemetlen kérdésektől.
Főleg akkor, ha nekünk is van veszíteni valónk. Túlzsúfolt cselekménye ellenére nagyon is érdemes megnézni, már csak azért is, mert az olyan színészi alakításért, amilyet Julia Roberts nyújt a filmben, Oscart szokás adni.
Értékelés: 8/10
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.