Egy kicsit megöli a lelkünket A hosszú menetelés – Spoileres kritika
2025.09.18.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huTöbben próbálták már megfilmesíteni, sikertelenül, most viszont végre elérkezett a mozikba Stephen King első regényének filmváltozata. A hosszú menetelés félelmetesen egyszerű alapötletből indul ki, és a legkegyetlenebb benne talán az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mint 50 éve, amikor az író papírra vetette a sorait. Spoileres kritika következik.
Francis Lawrence legújabb filmje, A hosszú menetelés (The Long Walk) évtizedes várakozást követően hozza el Stephen King 1979-ben, Richard Bachman álnéven írt, sötét disztópiáját a mozivászonra. Lawrence a Legenda vagyok és Az éhezők viadala-filmekkel már bizonyított, és ezúttal sem hagy cserben minket.
Forrás: arhiv
Már-már kegyetlenül aktuális A hosszú menetelés
Az alkotás, amelyben Mark Hamill, Cooper Hoffman, David Johnson és Charlie Plummer játsszák a főszerepeket, nem pusztán egy túlélőverseny történetét tárja elénk, hanem
egy megrendítő allegória arról, hogyan birkózik meg az ember a halál állandó közelségével, a teljesítménykényszerrel és a társadalmi elnyomással.
A történet az alternatív '50-es évek Amerikájában játszódik, de játszódhatna bármikor és bárhol, hiszen a téma, amit bemutat, univerzális.
A történet alapötlete, toposza és szabályai embertelenül egyszerűek: a fiúknak 3 mérföld/órás tempóban kell haladniuk, aki ennél lassabbra vált, vagy megáll, arra három figyelmeztetés után azonnali kivégzés vár rá.
A propaganda az ellustult társadalmat teszi felelőssé a gazdaság hanyatlásáért. Az emberek motiválására minden évben vetélkedőt rendeznek, aminek A hosszú menetelés nevet adják, és több ezer jelentkező közül 50 fiatal férfit választanak ki rá. A győztesnek vagyon, dicsőség és egy teljesített kívánság a jutalma – mindenki más számára egyetlen dolog biztos csupán: a halál.
Forrás: archiv
A kamera kényszerít
A film minimalista megvalósítása – a menetelő fiúk, a katonák és a könyörtelen Őrnagy (Mark Hamill) állandó jelenléte – rendkívül nyomasztó atmoszférát teremt.
A kamera sosem fordul el, a 110 perces játékidő alatt folyamatosan a fiatalok gyötrelmeire összpontosít, a néző, ha akarna sem tudna szabadulni a menetelés közbeni borzalmakról.
A hosszú menetelés nem kínál kapaszkodókat a világ működéséről: nem látunk vezetőket, nem értjük pontosan a rendszer logikáját, és sosem kapunk választ arra, miért van lázadás a szereplők lelkében. Ez a tudatos hiátus adja a film legnagyobb erejét.
Szép lassan minden menetelőről lehullik az álarc, és a csoport a játékidő 20. percétől halálra ítéltek közösségévé formálódik.
Lawrence filmje nem takarja el a brutalitást: a fejbelövések, a kifordult bokák és az alvásmegvonás tünetei ijesztően valóságosnak tűnnek. A néző kénytelen-kelletlen szembesül azzal, milyen törékeny az emberi élet, kiváltképp akkor, ha a legalapvetőbb szükségleteit is megtagadják tőle.
Forrás: archív
Kísértetiesen rímel a modern ember félelmeire
A hosszú menetelés disztópikus világa kísértetiesen rezonál azokra a félelmekre, amelyek a mai társadalmakat is formálják: hatalmak döntenek életek felett, miközben a szolidaritás és az empátia csupán nosztalgikus értékek. Alkotása nem pusztán egy jövőkép rémképe, hanem tükör, amelyben saját hétköznapjaink terhei – teljesítménykényszer, kiégés, szabadság, háborúk – és dilemmái is visszaköszönnek. Bár a film műfaja horror, sokkal inkább a lélektani drámához áll közelebb.
A történet nem a győzelemről, hanem a kitartásról és az emberi méltóság megőrzéséről, valamint az emberi kapcsolatok erejéről szól, amely egy olyan világban is képes utat törni, ahol az énközpontúság, a kapzsiság és az egymás feletti uralkodás az etalon.
Amikor a vászon elsötétül, a néző nem csupán egy rémálom nyomasztó súlyát és az „én vajon meddig bírtam volna", illetve a „mi marad nekünk, ha már mindent elpusztítottunk magunk körül" kérdéseket viszi magával, hanem a húsbavágó felismerést is: az összes faj közül csak az ember képes világokat felépíteni, és csak ő képes mindent elpusztítani maga körül. Még önmagát is.
Értékelés: 10/10
